Etnikai békéltetés Erdélyben

Közösségépítő stratégiát dolgozott ki a román kormány a Maros megyei Hadréven élő nemzetiségek békés együttélésének elősegítésére; az erdélyi település 13 évvel ezelőtt véres etnikai konfliktus színtere volt. A romaprogramra épülő tervet a civil szervezetek is üdvözölték, akadnak azonban politikusok, akik újabb konfliktusforrást vélnek felfedezni az egymillió eurós projekt mögött.

Elsősorban a helyi roma közösség tagjainak a társadalomba való beilleszkedését célozza a Tariceanu-kabinet által nemrég elfogadott hadrévi akcióterv, megvalósítása viszont egyaránt feltételezi a román és a magyar lakosok, valamint a helyi hatóságok bevonását. A romaügyekért felelős bukaresti kormányhivatal és a számos romániai civil szervezet által kidolgozott közösségépítő program költségvetése egymillió euró – ekkora összeget még soha nem fordítottak az országban a cigány közösségre –, futamideje pedig három év. Ez idő alatt kívánják integrálni az erdélyi település néhány száz fős roma közösségét a hadrévi szociális, gazdasági, kulturális és oktatási életbe, ismertetve a lakossággal a kisebbségekre, az etnikai diszkriminációra vonatkozó jogszabályokat. A projekt szerint vegyes, román, roma és magyar csendőrökből, rendőrökből álló járőralakulatot alapítanak a faluban, a helyi iskolában – amelyet a helyi óvodával együtt korszerűsítenek – roma nyelvoktatás folyna, sőt bevezetik a tananyagba az emberi jogok, valamint a romák szegregációjának, hátrányos megkülönböztetésének megelőzését szolgáló ismeretek oktatását is. A térség gazdasági fejlesztése érdekében szakképesítő tanfolyamokat tartanak a lakosoknak, akiknek kisfarm, tejfeldolgozó üzem, asztalosműhely, zöldségtermesztésre alkalmas melegház létesítésével adnának munkát, emellett bővítik és korszerűsítik az egészségügyi ellátást is. Felújítják a közutakat, a közvilágítást a faluban, és új lakásokat is építenek.
A többnemzetiségű hadrévi közösség közreműködésével kigondolt programmal a bukaresti kormány tulajdonképpen a strasbourgi emberjogi bíróság előtt 2005-ben vállalt kötelezettségének tesz eleget. A nemzetközi fórum azzal a feltétellel vette tudomásul a román állam és az 1993-ban történt hadrévi romapogrom áldozatai között született peren kívüli megegyezést, hogy Románia határozott és konkrét intézkedéseket foganatosít a diszkrimináció beszüntetése, a romák társadalmi beilleszkedése érdekében. Tizenhárom évvel ezelőtt Hadréven utcai összeszólalkozás miatt robbant ki véres incidens, amelynek során négyen életüket vesztették, többen pedig megsebesültek. Miután a verekedés során roma fiatalok halálosan megszúrtak egy román nemzetiségű férfit, a felbőszült többségi lakosság felperzselte a cigánysort, három romát meglincselt. A hadrévi romák a marosvásárhelyi Pro Európa Liga segítségével Strasbourghoz fordultak, közülük 18 család peren kívül megegyezett a román állammal, amely ezáltal összesen 262 ezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte magát, hét „kibékíthetetlen” családnak pedig 11 és 95 ezer euró közötti kártérítést ítélt meg a nemzetközi bíróság. Haller István, az emberjogvédő szervezetnek a romapogrommal behatóan foglalkozó társelnöke lapunknak elmondta, a kormánystratégia révén van remény a hadrévi etnikai együttélés jobbra fordulására. Szerinte erre a helyi lakosság határozott hajlandóságot mutat, másrészt a román kormánynak az együtt élő nemzetiségek „kibékítését” célzó közösségépítő programja több, mint amire Strasbourg Bukarestet kötelezte. A programnak azonban ellenzői is vannak: Cristian Radu Georgescu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt Maros megyei szenátora szerint a hadrévi projekt újabb konfliktusokat gerjeszthet a helyi közösségen belül a romákkal szemben alkalmazott pozitív megkülönböztetés miatt.