Szolgáltatások: EU-s piacnyitás

Kilencórás, igen kemény tárgyaláson, ellenszavazat nélkül és Litvánia tartózkodása mellett szavazott az Európai Unió 25 minisztere úgy, hogy megnyitják az Európai Unió piacának szolgáltatási szektorát – annak ellenére, hogy az utolsó pillanatban az új tagállamok megkísérelték a törvény liberálisabbá tételét.
Az antiglobalista, antiliberális hangulatban született törvénytervezet – majdnem pontosan azzal a megfogalmazással, mint amit az Európai Parlament (EP) szavazott meg – felhagyott az úgynevezett Bolkestein-irányelvvel, vagyis a holland Frits Bolkestein eredeti elképzelésével, amely szerint az unió területén szolgáltató vállalatok a származási ország törvényei és szabályai szerint dolgozhattak volna a célország területén. Ez ellen hatalmas tiltakozási hullám söpört végig a régi tagok országaiban, mert ott a szakszervezetek tartottak az olcsó kelet-európai szolgáltatóktól, vagyis attól, hogy elveszik a munkát saját szolgáltatóiktól, így növelik a munkanélküliséget, és leszorítják az árakat. A munkavállalók pártját fogó antiliberális törvény elfogadását nyilván segítette az is, hogy arra véletlenül éppen egy évvel és egy nappal azután szavaztak, hogy az Európai Uniót sokként érte, amikor a franciák elvetették az európai alkotmányt, nem utolsósorban a határokon átnyúló szolgáltatások liberális feltételei miatt.
Charlie McCreevy, az unió belső piacért és szolgáltatásokért felelős ír biztosa a törvény megszavazását „nagyon jó napnak” nevezte Európa számára, míg a tartózkodó litvánok azt kifogásolták, hogy az európai integráció ilyen módon nem elégséges. Martin Schulz, az EP szocialista csoportjának vezetője „hatalmas sikerként” értékelte a döntést, vagyis azt, hogy most a szolgáltatás helyén érvényes törvények a mérvadóak. Surján László néppárti parlamenti képviselő lapunknak azt a véleményét fejezte ki a miniszterek döntéséről, hogy az fájdalmasan kicsi, de legalább jó irányban tett lépés.