A szlovének jövőre euróval fizetnek

Az Európai Parlament képviselőinek igen nagy többsége támogatta, hogy Szlovénia – elsőként az új EU-tagok közül – már 2007 januárjától bevezesse az eurót. A strasbourgi testület tegnap 490-13-63 arányban szavazta meg az erre vonatkozó jelentést. A közös fizetőeszköz szlovéniai bevezetését korábban már javasolta az Európai Bizottság is.

A képviselők egyben felszólították a tagállamokat, „tegyék lehetővé a bizottság számára, hogy egyértelmű, naprakész, megbízható és minőségi adatok alapján értékelhesse a maastrichti kritériumoknak való megfelelést”. Mint ismeretes, a magyar kormány mindeddig 2010-ben jelölte meg az euró hazai bevezetésének lehetséges dátumát, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hét végén azonban – „legrosszabb esetről” szólva – elképzelhetőnek tartotta, hogy a váltásra 2011-ben kerül sor. Az elemzők ugyanakkor valószínűbbnek tartják, hogy Magyarország csak 2013-ban cseréli euróra a forintot.
Brüsszelben közben megkezdődött az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek rendes féléves találkozója, amelynek fő célja ezúttal, hogy meghatározza, mikorra és milyen ütemezésben keveredhet ki az Európai Unió jelenlegi intézményes válságából, illetve a lakosság részéről mutatkozó bizalomhiány állapotából.
*
Az EU-csúcs alaphangját José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének egy nappal korábban az uniót „kísértetként” bejáró „europesszimizmusról” és „eurocinizmusról” tartott, nem igazán lelkesítő beszéde adta meg. A hangulatot az sem tette vidámabbá, hogy Matti Vanhanen finn miniszterelnök – aki júliusban veszi át az uniós elnökséget – kijelentette, meg kell mondani az unió polgárainak: „az unió nem halott”.
Annyi biztos: nem sokan fogadnának a tárgyalások sikeres kimenetelére, kivéve talán a magyar politikusokat, akik szinte hivatásszerűen minősítenek minden találkozót derűlátóan.
A józanabb hangok, például Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szerint azonban a viták akár 2008 végéig is elhúzódhatnak. Szerinte, mint kijelentette, a tanácsnak a bevándorlásról és arról is tárgyalnia kell, hogy az uniónak milyen mértékű az új tagok és tagjelöltek iránti „befogadóképessége”.
Annyi biztos, hogy a bővítés egén sötét felhők gomolyognak. Nem egy olyan hangot hallani, amely szerint ha a ma befejeződő csúcson a bővítési kérdéssel nem jutnak dűlőre, akkor az októberre tervezett következő találkozón a kérdés eldöntése már igen nehéz lesz. Az kétségtelen, hogy különösen Németország, Ausztria, Franciaország és Hollandia nem túl „boldog” az unió további, nyugat-balkáni bővítésének lehetőségétől.
A csúcs előtt álló egyik fogas kérdés a 2003-ban életbe lépett nizzai szerződés. A jövő év közepe táján az akkor Angela Merkel kancellár asszony elnöklésével működő unió vezetésének javaslatot kell kidolgoznia arról, hogy mi történjen az újabb bővítéseket követően már „szavatosságát vesztő” dokumentummal, hiszen az még nem „faktorálta be” a 27 tagországnál nagyobb uniót, vagyis azt, hogy egy annál több tagot számláló közösségben mely országnak mekkora súlya lenne. Jelenleg mind Romano Prodi olasz miniszterelnök, mind pedig Merkel kancellár asszony abban egyetért, hogy az uniónak új alkotmányra van szüksége, és hogy a közösséget „tovább kell mélyíteni”.
Prodi – az EU bizottságának volt elnöke – szerint a franciák és a hollandok által elutasított alkotmány „túlságosan vastag”, ezért abból ki kellene gyomlálni a technikai részleteket, és csupán az alapelveket szabad benne hagyni. Ezzel szemben vannak, akik csak kozmetikai változtatásokat hajtanának végre a dokumentumon, de vannak, akik mélyreható módosításokat foganatosítanának, míg mások annak legjobb részeit „csemegéznék ki”. De akadnak olyanok is, akik az egész alkotmányt elvetnék. A csúcs záróközlemény-tervezete szerint mindazonáltal 2008 végéig dönteni kellene az alapdokumentumról.
A tárgyaló felek napirendje meglehetősen zsúfolt: azon szerepel a versenyképesség fokozása, az osztrák elnökség által javasolt, de a britek által hirtelen ellenzett nagyobb nyitottság, vagyis az elejétől a végéig televízión keresztül közvetített ülések; az euróövezet bővítése és az EU külpolitikai képviseletének kérdése, amely magában foglalná egy uniós diplomáciai testület felállítását. Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök pedig várhatóan felveti azt, hogy az Európai Parlament strasbourgi székhelyét fel kellene adni. Fontos téma az unió közös energiapolitikája is, s külön érdekesség, hogy a következő, októberi csúcsra Finnországba meghívást kapott Vlagyimir Putyin orosz elnök is.
A hangulatot egyébként jól jellemzi Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök a Die Welt című német lapban megjelent nyilatkozata, amelyben úgy fogalmazott: Nagy-Britannia nélkül is el tudja képzelni az EU-t, amennyiben a britek elutasítanák az európai alkotmányt.