Akad még olyan állampolgár, akit felháborít, ha a hivatalok feleslegesen szórják a közpénzt. Még akkor is, ha könnyelmű költekezésükkel – látszólag – bőkezűen támogatják azt a munkahelyet, amelynek nevében támogatásért fordultak a hivatalhoz. Levélírónktól, aki kérte, hogy adatait kezeljük bizalmasan, értesültünk az alábbi esetről. A „Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész központi keretéből finanszírozandó, a gimnáziumokban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi eszközfejlesztésének támogatására” elnevezésű pályázaton iskolák belső informatikai hálózatát fejlesztették: vezeték nélküli hálózati eszközökre pályázhattak. A pályázathoz komoly szakmai tervet kellett csatolniuk költségvetéssel, önrészvállalással. A bírálati szempontok szerint előnyben részesült az a pályázó, aki a meglévő hálózatához saját maga meg tudta oldani a csatlakozást, illetve a kiépítést.
Levélírónk iskolájában tavaly nyár elején ennek szellemében készítették el pályázatukat. Az eszközök kiválasztásánál a célnak megfelelő, közepes árfekvésű készülékeket terveztek. Kiépítették a terv szerint a hálózat önrészben szereplő elemeit. Ősszel derült ki, hogy nyertek. Ezután következett a meglepetés: a nyertes pályázatot a kiíró utólag módosította. Nem a pályázatban szereplő számú eszközt kapták, hanem lényegesen kevesebbet. Emellett rájuk erőltettek több méregdrága, Cisco gyártmányú, nagyon jó minőségű, de a feladat megoldásához nem szükséges eszközt. Teljesen indokolatlanul, közel félmillió forintért. Mintha tucatnyi eldobható borotva helyett két ácsfűrészt kaptunk volna. Az ácsfűrész nemcsak drágább, de borotválkozni sem lehet vele – példálózott olvasónk.
Annak ellenére, hogy pályázati feltétel volt a helyi csatlakozóhálózat kiépítése, a kiépítést és az üzembe helyezést is betervezte a pályáztató, anyaggal együtt újabb több mint félmillióért. És mert a fentiek nem fértek bele az eredetileg tervezett mintegy egymillió forintos pályázati öszszegbe, ezért módosították több mint másfél millióra. Majdnem 600 ezer forintot kidobtak az ablakon – közpénzből. Az összes pályázó esetében hasonlóképp módosították – utólag – a pályázatokat. A keretösszeg százmillió forintos nagyságrendű.
A történtekkel Miltényi Gáborhoz, az Oktatási Minisztérium közoktatási informatikai osztályvezetőjéhez fordultunk. A szakember azt válaszolta, hogy „az oktatási intézmények a Közháló rendszerén keresztül kapcsolódnak az internetre. A termékek technikai paramétereinek meghatározásakor figyelembe kellett venni, hogy az intézményekbe kerülő eszközök illeszkedjenek a Közháló rendszeréhez, valamint hogy a Közháló egy zártcélú hálózat, ezért a vezeték nélküli hálózat kialakításakor is tekintettel kellett lenni a fokozottabb biztonsági előírásokra.”
Olvasónk szerint azonban az OM illetékesének válasza semmit nem mond a lényegről. A lényeg ugyanis az, hogy a kiíró teljesen feleslegesen módosította utólag a pályázatot. Ráadásul az így létrehozható rendszer nem is felel meg annak a célnak, amit eredetileg szántak neki, mert az egész iskola lefedettsége a kevesebb eszközzel nem oldható meg. Mi értelme volt mindennek? – teszi fel a kérdést olvasónk.
A közpénzek privát csatornába tereléséről van szó, jellemző kormányzati trükkel állunk szemben – mondta el kérdésünkre Várday György. A közbeszerzési szakértő szerint bár a pályáztatásra nincs törvény, de az utólagos módosítás a tisztességtelenség melegágyának tekinthető.
Még jobban megértjük a motívumokat, ha felidézzük az oktatási tárca egy korábbi korrupciós botrányát, amelybe annak idején kis híján a miniszter is belebukott. 2003-ban ugyanis az oktatási miniszter és az informatikai tárca politikai államtitkára az amerikai Cisco Systems cég költségein utazott az Egyesült Államokba, miközben az Oktatási Minisztérium itthon nagy értékű szerződést írt alá a céggel. Az oktatási tárca huszonnyolc, az informatikai tárca nyolc, a Belügyminisztérium nyolc, a környezetvédelmi tárca három, a gazdasági minisztérium kettő, a pénzügyi és az ifjúsági tárca egy-egy támogatott útról számolt be. Akkori sajtótudósítások szerint Magyar Bálint azzal védekezett, hogy a Fidesz-kormány idején indult egyik program folytatására kapott megbízást, miközben több száz millió forint értékű szoftvert a cég ingyen adott át. A Fidesz ezzel szemben azt közölte, hogy a Cisco-szerződés előnytelen. A fejlemények az ellenzéki párt állításait igazolják.
Versenyfelügyeleti bírság informatikai cégeknek. Összesen 1,5 milliárd forint versenyfelügyeleti bírsággal sújtotta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a SAP Hungary, az IBM Hungary és az International System House (ISH) Kft.-ket. A GVH szerint a három cég közbeszerzési kartellt alkotva összejátszott a hazai egyetemek által kiírt pályázatokon. A versenyfelügyeleti eljárás feltárta, hogy a hazai informatikai piac három jelentős szereplője megállapodott egymással az adott évben kiírt egyetemi projektek együttes elnyerése érdekében, s erről titkos megállapodást kötöttek. A megbízások biztos elnyerése érdekében versenykorlátozásra alkalmas módon hangolták össze magatartásukat azáltal, hogy nyerési esélyüket növelő párhuzamos ajánlatokat tettek, két egyetem esetében közösen befolyásolták a pályázatok megfogalmazását, továbbá a jelentősebb versenytársak távoltartását célzó tárgyalásokat folytattak. A súlyos versenyjogi jogsértésért az ISH Kft. 130 millió, a SAP Magyarország Kft. 690 millió és az IBM Magyarország Kft. is 690 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére köteles. A három érintett cég jogorvoslattal él a GVH döntése ellen.
