A hatóságok nem vették figyelembe, hogy az esőzések miatt a résztvevők nagy része nem tudott idejében megérkezni Ditróba, így a nemzetgyűlés is jókora késéssel kezdhette el munkáját. A bejelentett események történetében a térségben még nem volt példa arra, hogy késés miatt büntetést róttak volna ki. A rendezvényre a település mellett, egy körülkerített sportpályán került sor, ahol a határozathozatalra öszszegyűlt több ezer küldött fokozott rendőri felügyelet mellett, de nyugodt körülmények között foglalt állást a székelyföldi autonómiatörekvések mellett.
Árus Zsolt, az egyik megbüntetett szervező elmondta: a csendőrség parancsnoka már a gyűlés napján jelezte, hogy „beszélniük kell”, de a büntetésről szóló jegyzőkönyvet csak napokkal később adta át. A hivatkozott törvény különben nem fogalmaz egyértelműen, a betű szerinti értelmezés szerint akkor is büntethetők lennének, ha a rendezvény hamarabb ért volna véget a bejelentett időpontnál.
*
A késés furcsa módon súlyosabb büntetést von maga után, mintha a rendezvényen rendbontás történt volna, utóbbi esetben ugyanis feleannyi, ötmillió lej a szankció alsó határa. A sértettek a döntés ellen fellebbeznek, az ügyben a bíróság mondja ki a végső szót. A Székely Nemzetgyűlés szervezői közleményükben tiltakoznak a hatósági fellépés ellen, amelyet a gyülekezési szabadság megsértésének tekintünk, hiszen a tervezett programidő huszonöt perccel való túllépése egy népközösség érdekében tanácskozó közképviselet fegyelmezett munkálatain – véleményük szerint – semmiképpen nem tekinthető büntetendő kihágásnak.
Még kínosabbá teszi ügyet, hogy a Székely Nemzetgyűlés előestéjén harminc csendőrtiszt vert meg brutálisan négy gyergyószentmiklósi fiatalt egy szórakozóhelyen – tudta meg lapunk. A civilben levő csendőrök a lányokat sem kímélték a tánc közben kirobbant verekedésben a szórakozóhelyen. A törvényszéki orvos vizsgálata értelmében többen öt napon túl gyógyuló sérüléseket szereztek a verekedés során. Az Objektív Televízió kérdésére Lazar Laurentiu, a gyergyószentmiklósi csendőrség parancsnoka elmondta: a szolgálaton kívül levő csendőrök nem a gyergyószentmiklósi alakulathoz tartoztak. Garda Dezső RMDSZ-es képviselő politikai nyilatkozatot olvasott fel a román parlamentben, szerinte a Székely Nemzetgyűlés váltotta ki a verekedést, a rend őrei ugyanis képtelenek voltak türtőztetni gyűlöletüket a gyergyószentmiklósi magyarsággal szemben, ez idézhette elő a fiatalok bántalmazását.
Szintén fontos hír, hogy a bukaresti képviselőház plénuma elé kerül a jövő héten a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kidolgozott kisebbségitörvény-tervezet, noha a jogszabályt nem szavazták meg a szakbizottságok. (Romániában ez az első eset, hogy egy tervezetet a bizottságok láttamozása nélkül bocsátanak végső vitára). Az alsóház állandó bizottsága tegnap Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője javaslatára döntött a plénum elé terjesztésről, miután a jogi, emberi jogi és tanügyi bizottságok fél éve halogatják a tervezetről történő jelentéskészítést. Emlékezetes, a romániai kisebbségek jogállását szabályozó törvényt tavaly elfogadta ugyan a bukaresti kormány, a szenátus azonban elutasította azt, a végső szót pedig az alsóház hivatott kimondani. Csakhogy a képviselőház három szakbizottsága az elmúlt hat hónap során mindössze tizennyolcat fogadott el a 76 cikkelyből, sőt a keddi vita során kiiktatták a dokumentumból a kulturális autonómiatanácsok létrehozására vonatkozó cikkelyt. Ezek után fennáll a veszélye, hogy az alsóház plénuma is elutasítja a tervezetet, amelyhez a parlamenti pártok nem kevesebb, mint nyolcszáz módosító javaslatot terjesztettek be. Különben a jogszabályt a kormánypártok közül mindössze az RMDSZ és a liberálisok támogatják, a demokraták és a konzervatívok pedig többször hangoztatták, hogy túlzó előjogokat biztosítana a romániai kisebbségeknek, beleértve a magyarokat is.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
