A Vatikán a nácizmus idején

Milyen volt a Vatikán kapcsolata a hitleri Németországgal a második világháború előtt? Miként vélekedett a katolikus egyház az 1936-ban kirobbant spanyol polgárháborúról? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adhatnak azok az 1920– 30-as években keletkezett iratok, amelyeket a vatikáni levéltárban őriznek, s amelyek szeptembertől válnak elérhetővé a nyilvánosság számára.

Szeptembertől kutathatóvá válnak a Vatikán levéltárában őrzött, 1922-től 1939-ig keletkezett iratok. A XI. Pius pápasága idejéből származó dokumentumok többek között arra adhatnak választ, hogy a Szentszék miképpen vélekedett a nacionalizmus európai elterjedéséről, illetve a német nácik hatalomra kerüléséről. Továbbá – ha erről is nyújtanak információt az iratok – történészek betekintést nyerhetnek abba, hogy a katolikus egyház hogyan reagált az 1930-as évek végén dúlt spanyol polgárháborúra.
XVI. Benedek pápa a levéltár ezen dokumentumainak hozzáférhetőségéről szóló rendelete azért váltott ki nemzetközi érdeklődést, mert az 1939-ben pápává választott XII. Piust – XI. Pius utódját – azzal vádolták, hogy a második világháborúban nem ítélte el a náci népirtást, s a zsidóknak nem nyújtott elegendő segítséget. Sokan szemére vetik a Vatikánnak, hogy ebben az időszakban nem szállt szembe elég határozottan a hitleri Németországgal. A XII. Pius – Eugenio Pacelli – katolikus egyházfő idejéből származó achívumokat azonban nem nyitják meg. Többek között rabbik és zsidó történészek nyújtottak be kérvényt a tavaly hivatalba lépett XVI. Benedeknek ezen iratok hozzáférhetővé tételéről. Pacelli bíborosként 1922-től 1929-ig pápai nuncius volt Münchenben és Berlinben, majd 1930-tól a Szentszék külügyeit irányította. Az elődje, XI. Pius idejéből származó iratok várhatóan megvilágítják majd, mit gondolt a későbbi pápa a weimari köztársaság (1919–1933) demokratikus rendszeréből a nácizmusba való átmenetről, és milyen utasításokat adott a pápai nunciatúra élén őt követő utódjának.
A dokumentumok minden bizonnyal újabb adalékokkal szolgálnak arról is, mennyit tudott a Szentszék a zsidóüldözésekről. A feltárt anyagok között feltehetőleg előkerül XI. Pius – Ambrogio Ratti – azon enciklikája is, amely elítéli a rasszizmust és a Németországban elterjedt nacionalizmust. A Humani Generis Unitas, vagyis az Emberiség egysége elnevezésű enciklikát nem sokkal halála előtt írta a pápa, így nem sikerült közzétennie.
A levéltári iratok a pápa minden rendeletét, enciklikáját, illetve a Vatikán diplomáciai levelezéseit is tartalmazzák. A levéltár nagy részét még a tizenkilencedik században megnyitották, de az azóta hivatalba iktatott egyházi vezetők pápasága alatt keletkezett iratok csak egy részét tárták a nyilvánosság elé. 2003-ban II. János Pál pápa jelentette be, hogy nemsokára közzéteszik azokat a dokumentumokat, amelyek a Vatikán a hitleri Németországgal való kapcsolatára derítnek fényt. Ez a nyitás rendelkezésére bocsát minden, a Szentszék levéltárainak különböző sorozataiban, kiemelten pedig a vatikáni titkos levéltárban és az államtitkárság második szekciójának levéltárában található forrásdokumentumot.
A szeptembertől kutatható levéltári gyűjteményt csak szigorú feltételek mellett tekinthetik meg az erre kíváncsi kutatók, történészek. A golyóstoll használata tilos.