Nem lehet kényszerrel összevonni sem a megyéket, sem az önkormányzatokat, a régiókat pedig nem lehet feles törvénnyel, erőszakkal kialakítani, mint ahogy a kötelező kistérség sem jöhetett létre korábban – fogalmazott kérdésünkre Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának fideszes alelnöke, aki ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy anyagi előnyök ígéretével önkéntes társulásra bírhatnak egyes megyéket.
*
Nógrádi László, a testület KDNP-s tagja, a Zala megyei Lenti polgármestere szerint több szempontból is megkérdőjelezhető a kormány elképzelése. – A parlamenti többség akarata ellenére végre akarják hajtani a megyék összevonását, álságos módon kiskaput találva mégis kialakítanák a régiókat – fakadt ki az ellenzéki politikus, aki szerint maga a módszer teljesen beleillik a Gyurcsány-kormány politikájába. A régiók kialakításánál a földrajzi és a történelmi rendezőelvet kellene követni – tette hozzá.
A SZDSZ-nek az elképzelés ugyan tetszik, de a liberálisok szerint a lépés alkotmányossági aggályokat vethet fel. Bőhm András fővárosi frakcióvezető nem hallott arról, hogy ilyen szándék lenne, de végig kell gondolni, hogy az elképzelés alkotmányos-e, vagy sem. – Az elgondolás értelmes és hasznos, de arról nem vagyok meggyőződve, hogy alkotmányos is – jegyezte meg a bizottság SZDSZ-es tagja.
Jauernik István, a bizottság szocialista elnöke elmondta, ezt az ötletet az előző években már többször lehetett hallani, de a szocialista frakcióban tudomása szerint nincs ilyen elképzelés. – Az igaz, hogy a megyék nevének és beosztásának megváltoztatása egyszerű többséggel megoldható, de a megyei önkormányzat választását már kétharmados törvény, a választójogi törvény szabályozza, és az kizárja azt a technikai megoldást, hogy összevonjanak megyéket – jelentette ki Jauernik István, aki hozzáfűzte, így a regionális önkormányzatok kialakítását nem lehet végrehajtani, mert ehhez nem kaptak támogatást az Országgyűléstől. A bizottság elnöke szerint ugyanakkor a régió létrehozása, erősítése sok helyen feles törvények módosításával is megoldható.
Az MDF fikcióként el tudja fogadni az elképzelést, de a legkisebb ellenzéki párt szerint a lépést közjogilag nem lehet végrehajtani – jelentette ki Hock Zoltán, a bizottság MDF-es tagja. A politikus ugyanakkor elképzelhetőnek tartja azt, hogy a kabinet „barkácsmunkával” elindulhat a régiók szervezésének útján.
Tegnap megírtuk, lapunk információi szerint a kormány egy jogi kiskapu felhasználásával szeretné kialakítani a régiókat, miután nem sikerült áterőltetniük az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítást a parlamenten. Az alkotmány szerint a parlament a kormány javaslatára dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, s a kormánytöbbség az önkormányzati választások után feles törvénnyel egyszerűen össze kívánják vonni azt a három-három megyét, amelyekből régiókat szerettek volna kialakítani. Ezeket továbbra is megyéknek hívnák, de régióként kezelnék.
Tizenkilencből nem lehet hét. A tizenkilenc megyét sem az alaptörvény, sem az önkormányzati törvény nem sorolja fel, a régiót mint területi, önkormányzati egységet pedig meg sem említi – mondta kérdésünkre Kolláth György alkotmányjogász. A szakember hozzátette: az alkotmány ugyanakkor a helyi önkormányzatok között sorolja fel a megyei önkormányzatokat, s megemlíti azt is, hogy a megyék területéről, nevéről, székhelyéről az Országgyűlés egyszerű többséggel dönt. Az önkormányzatok alapjogait viszont csak kétharmados többséggel szabályozhatja. Kolláth György úgy ítéli meg: a megyék területének módosítása nem terjedhet odáig, hogy 19 megyéből mondjuk hét régiót csináljanak, megye elnevezéssel. Ez ugyanis már túlmutatna a mennyiségi változáson. Kolláth György emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság korábban elfogadhatónak tartotta a kistérségek létrehozását egyszerű többséggel elfogadott törvény útján. A kormánypártok most valószínűleg ezzel próbálkoznak – vélte. (K. J. A.)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
