Tabajdi Csaba elmondta, hogy egyik kollégája strasbourgi utazáshoz bérelt autót az Europcar brüsszeli fiókjánál. „Az amúgy sem túl udvarias alkalmazott a szolgáltatásról adott tájékoztatásának záró mondatában arra hívta fel a figyelmet, hogy nehogy eszébe jusson a bérelt autót keletre vinni. Mindezt a térképen is nyomatékosította, amikor egy határozott mozdulattal átsatírozta az új tagállamokat, mint tiltott zónát.”
A delegációvezető kijelentette: az unió „egyik első számú alapelvét, a nemzeti alapú diszkrimináció tilalmát sérti az Europcar ezzel a gyakorlatával”. A cég magatartása azért is érthetetlen, mivel az az öszszes új tagállamban is nyújtja szolgáltatását, így – folytatta Tabajdi – tudnia kell, hogy Magyarországon a baleseti vagy kocsilopási statisztikák jobbak, mint több régi tagállamban. A képviselő felszólalása végén kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják meg a Europcar jogsértő gyakorlatát, és tegyenek lépéseket a diszkrimináció megszüntetésére.
A parlamenti elnök a válaszában felkérte a jelenlévő Charly McCreevy belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztost, hogy vizsgálja ki az ügyet.
A Magyar Nemzet vizsgálódása nyomán azonban megállapítható, hogy a diszkrimináció jóval szélesebb körű, mint ahogyan azt a delegáció vezetője egy kollégája információjára támaszkodva sejti. Lapunk először az Europcar Brüsszel nemzetközi repülőterén működő irodáját hívta azzal, hogy megtudja, vajon a náluk bérelt kocsival átléphető-e a magyar, illetve a szlovák határ. Természetesen ezt a beszélgetést – csakúgy mint a többi autókölcsönzővel készültet – rögzítettük.
A kérdésre válaszoló hölgy habozás nélkül azt felelte, hogy e két ország határának átlépése kocsijukkal kizárt. „Csak Európában lehet használni az autókat.” Arra a felvetésre, hogy Magyarország Európában fekszik, a hölgy felnevetett, és azt felelte, hogy „bizonyára”. Arra az újabb kérdésre, akkor ezek szerint a két említett ország határa átléphető-e, azt felelte, „normális esetben igen. Merthogy azok az országok Európában vannak”. És Romániába? Mert az is Európa – hangzott a pótkérdés. Az Europcar megnyugtató válasza erre is „igen” volt.
Mivel azonban Tabajdi Csaba kifejezetten az Europcar „brüsszeli” irodáját említette és közigazgatásilag a reptér – noha szinte Brüszszel határán fekszik – Zaventemben fekszik, e lap tudósítója felhívta ugyanezen cég, vagyis az Europcar brüsszeli irodáját. A hívás ugyan feleslegesnek tűnt, hiszen ilyen szabályzatot csak vállalati szinten hoznak.
Az Europcar másik irodájától kapott válasz azonban nem a józan észt, hanem Tabajdi Csaba kollégájától származó információt támasztotta alá. Az irodában egy férfi alkalmazott a számára nyilván egzotikusan hangzó országok neve hallatán készségesen ellenőrizte, hogy cége gépkocsijai átléphetik-e a magyar, illetve a szlovák határt. A válasz határozott „nem” volt. Vagyis míg az Europcar zaventemi (reptéri) irodájánál bérelt autókat a cég nem félti, a tőle mintegy 15 kilométerre lévő irodája hallani sem akar a keleti célú kirándulásokról a tőle kölcsönzött autókkal.
Ezután telefonáltunk a globális Hertz autókölcsönzőnek ugyancsak a repülőtéri irodájába. Azzal az előítélettel, hogy a magyarországi üzemeléséből származó hasznát hazatelepíteni nem félő multinacionális cég már liberálisabb és piackonformabb elveket alkalmaz. A telefont felvevő hölgy „Magyarország” földrajzi neve hallatán elbizonytalanodott, türelmet kért, majd ismét felvéve a kagylót határozott hangon jelentette ki: „Nem. Magyarország nem”.
Arra a kérdésre, hogy mi a tilalom oka, az alkalmazott ismét türelmet kért. Ezúttal egy férfi jelentkezett azzal a kérdéssel, hogy „Mi a probléma?” Miután a Magyar Nemzet tudósítója megnyugtatta, hogy semmilyen problémája sincs, ellentétben a Hertz-cel, amelynek Magyarországgal van problémája, az első alkalmazottnál nyilván tájékozottabb férfi a tiltás okát firtató kérdésre elmondta, hogy „azt nem tudjuk, de talán a nagyobb lopási kockázatok miatt”.
Arra az ellenkérdésre, hogy a Hertz Magyarországon is működtet kölcsönzőirodákat, a hang tulajdonosa azzal az információval szolgált, hogy „ez lehetséges”, de az ő „irodája belga kocsijai nem léphetik át a magyar határt és ha a kocsi mégis átlépi, a biztosítás oda nem érvényes, így a bérlő vállal érte teljes felelősséget”. Majd vigasztalásul hozzátette: „de utazhat Németországba, Svájcba, Ausztriába”.
Az ugyancsak globális Avisnek a reptéri irodájánál egy kedves hangú hölgy egy előtte fekvő lista alapján tudatta, hogy Magyarországra és Szlovákiába kocsijaikkal nem lehet belépni. Szívélyesen idézett is a vállalati szabályzatból, amely szó szerint így hangzik: „Az Avis gépkocsijai semmilyen körülmények között nem léphetnek át korábbi kelet-európai országokba, mint Albánia, Bosznia…” Az alkalmazott készségesen folytatta az ábécé szerinti felsorolást egészen Magyarországig.
A földkerekség szintén minden országában jelenlévő Budget autókölcsönző zaventemi kirendeltsége társaihoz hasonlóan féltette kocsijait Magyarországtól, míg végül a Sixt autókölcsönző, mint kiderült, a teljes engedékenység (reptéri Europcar) és a merev elutasítás (az összes többi felhívott iroda) közötti spektrum fele útján foglalt helyet. Ugyanis – miután sikerült tisztázni Magyarország fogalmát és meghatározni földrajzi elhelyezkedését – ez a cég csak a Mercedes, a BMW és az Audi márkájú kocsijait nem engedi Magyarországra.
Charly McCreevy biztosnak tehát nem lenne szabad diszkriminálnia a brüsszeli Europcar irodáját. Ez ugyanis éppen olyan diszkrimináció lenne az Europcarral szemben, mint amilyen diszkriminációban az újonnan csatlakozott országokat részesíti nemcsak az Európai Unió, de a politikai értelemben vett „Nyugat-Európa”, amely csak nem képes értékelni a „volt Kelet-Európa” tagországainak verejtékes igyekezetét és megfelelni akarását.
origo.hu
Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros
