Embergép

Európa lassan szellemi sivataggá válik: a modern tudomány, kultúra, politika nem ad hiteles választ az emberi lét alapvető kérdéseire, s a vallás egyre kevesebb embernek jelent biztos fogódzót. Eközben az élet szinte minden területén megjelennek az okkultizmus régi-új szimbólumai és gondolati sémái. Vendégeinkkel e jelenségek okait boncolgattuk.

Magyar Nemzet: Mi nevezhető New Age-nek, és mi nem az?
Tőkéczki László: A New Age nézetem szerint posztkeresztyén gondolkodás, mégpedig egyszerre materialista és idealista alapon. E mozgalom abból az évezredek óta létező képzetből indul ki, hogy az emberi életet személytelen külső hatások, például csillagállások befolyásolják – ezért a New Age magát tudományosnak tekinti. Ez szubjektív jellegű fogyasztói pótvallás, olyan, mint mikor bemegy az ember a boltba, kedvére válogat, s a tetszése szerinti elemekből összerakja saját metafizikáját. A New Age-ben nincs olyan belső rend, amely ne engedné egymás mellé az egyébként összeférhetetlen dolgokat is.
Tóth G. Péter: Nehéz meghatározni, mi a New Age; inkább az az érdekes, hogy mi nem az – ugyanis ellenbeszédekben, ellendiskurzusokban és néha ellenidentitásként fogalmazódik meg. Maga a fogalom a hatvanas–hetvenes években jelent meg, és egyes elemei annak a kornak az ellenkulturális mozgalmaiból származnak. Összetett jelenségről van szó, amelyet nem neveznék sem póthitnek, sem pótvallásnak. Bár nagyon sokféle irányzata van, és sokféle forrásból táplálkozik, mégis vannak olyan formái, amelyek zárt és koherens hiedelemrendszert alkotnak. Individuális, de van közösségi meghatározottsága. Kevéssé jellemző, hogy intézményrendszerek, akár egyházak épülnének rá, de a fogyasztói társadalom struktúráihoz idomulva kialakulhatnak egyházjellegű intézményei is.
Horváth András: Az emberi képességek természetfölötti szintre emelésének ígérete valamilyen formában a legtöbb New Age-irányzatban jelen van a sámánhitektől a modern, agykontrollszerű technikákig. Közös ismertetőjegy a mágia, vagyis az a feltételezés, hogy az ember gondolkodása, elméje, tudatalattija különféle technikákkal meghatározza és befolyásolni tudja a külvilág eseményeit.
Zatykó László: Bár New Age a neve, ez a dolog nem új. Minden, ami az éppen fennállóval szemben akar fellépni, újnak hirdeti magát…
Magyar Nemzet: E mozgalom képviselői gyakran épp régi dolgokra, az emberiség ősi tudására hivatkoznak, amely szerintük hitelesebb a kereszténységnél, hiszen már előtte is létezett. Ugyanakkor legtöbbjük szerint ugyanaz a forrás táplálja a kereszténységet, mint az ezotériát.
Tőkéczki László: A New Age régi formája a gnózis, s a keresztyénség kanonizált formái és tanításai éppen a gnózissal való vitában alakultak ki. A kettőt összeegyeztetni nem lehet.
Zatykó László: Szent Pál írja: aki nem szereti barátsággal – itt olyan szó található, amelyet úgy is lehet mondani, szerelmetes szeretettel – az Úr Jézus Krisztust, az nem tartozik közénk; itt pedig a görögben az anatéma szó szerepel. Valami ellen harcol Szent Pál, mégpedig a személytelenség ellen. A kereszténység legfontosabb vonása, hogy személyes. Istennek az ember iránti, önmagát odaadó, kimondhatatlan szeretetéről szól, ami anyagi szempontból abszolút haszontalan. Ezzel szemben az összes pogány vallás haszonelvű. Például: áldozok az isteneknek, hogy termékenyebb legyen a család vagy a jószág. A New Age nem ismer személyes istent, legfeljebb istenségről beszél.
Lánczi András: Minden tudásforma és irányzat, amely valamiképp veszített a korábbi évszázadok alatt a vitákban, s nem kerülhetett be a kánonba vagy a tudományba, okkulttá, azaz rejtetté vált. Newtont joggal tartjuk a modern természettudomány egyik első képviselőjének, de igen keveset tudunk arról, hogy munkássága jelentős részét az alkímiának szentelte – ugyanis ez ma kívül van a kánonon, nem illik a tudásról kialakított képünkbe. A New Age fölfedezi és öszszegyűjti az összes ilyen elfelejtett tudásformát, s közben azt mondja, baj van mindazzal, amire a nyugati civilizáció épül: a modern tudománnyal, társadalommal, politikával. A demokrácia alapjait is meg lehet kérdőjelezni, bár ezt szinte senki nem teszi, sőt az utolsó diktátor is demokratikusnak nevezi önmagát. Az egész New Age a nyugati világ, a nyugati tudás válságáról szól, amelynek ellenében másféle igazságot akar felmutatni.
Magyar Nemzet: Mi a probléma a nyugati tudással?
Lánczi András: Kicsit leegyszerűsítve: a modern igazságkép Descartes-ig vezethető vissza. Descartes a test-lélek problémát nem szintézissel, hanem szembeállítással oldja meg; ami test, az test, ami lélek, az lélek; a modern tudománynak a testtel kell foglalkoznia, s a lelki dolgokat is testi, anyagi okokra vezeti vissza. Ebből táplálkozik a rációra szűkített modern tudománykép, amely a felvilágosodásban csúcsosodik ki. A New Age viszont azt állítja, nemcsak a racionális megközelítésnek van létjogosultsága, hanem az intuitív tudásnak is. A mai nyugati tudás ugyanis nem tud mit kezdeni az érzelmekkel, sem a szimbólumokkal, amelyeket a régiek a természeti rendből olvastak ki. A New Age-nek nem az individualizmus a legjellemzőbb vonása – hiszen az egész modern ismeretelmélet individualista, vagyis azt, ami egyén fölötti, érvénytelennek tekinti. S a New Age térnyerésének még egy fontos eleme, hogy az európai kultúra néhány évszázada elindult a keleti vallások felé, és ez a folyamat az elmúlt évtizedekben sokat erősödött.
Tőkéczki László: A modern Nyugat igazi baja éppen az, hogy az isteni szuverenitás elismerése helyett az emberi önistenítés kultúrája alakult ki. Ennek következtében a teljesen felbomlott európai kultúrából a fiatalok a kötöttségek felé menekülnek. Mindenféle ezoterikus vagy éppen keresztyén színezetű szektába belekeverednek, holott ezek kőkemény szabályokkal rendelkező formációk. S a fiatalok, akik azelőtt szabadok voltak, önként vállalják a kötöttségeket. Olyasféle kiüresedés van Európában, amelyben az emberi lélek vágyik a szabályokra, a rendre; olyan helyzetre, amelyben egyértelműen meg van határozva a helyzete és a feladata. A New Age modernsége abban rejlik, hogy – szemben az obskurus szektákkal – megengedi, hogy az ember váltogassa a kötöttségeit.
Magyar Nemzet: Nem működne többé a nyugati civilizáció?
Lánczi András: Dehogynem, sőt rendkívül hatékony; ez a hatékonyság megnyilvánul például a katonai fölényben vagy az űrutazásban. Viszont nem ad választ arra, mi az élet értelme és célja. A nyugati civilizáció, mivel nagyon szereti a kényelmet, az unalom felé halad.
Zatykó László: A keresztény vallás még ma is jókora tömegeket mozgat meg, de ez talán csak a felszín. A többség inkább csak a vallás illúzióját akarja, ám a mélységét, amely áldozattal, önmegtagadással, szolgálattal is járna, azt nem. S ez nemcsak vallási, hanem általános jelenség is. Kempis Tamásnál található a gyönyörű mondat: „sine dolore non vivitur amore”, vagyis nincsen igaz szerelem fájdalom nélkül. Fájdalom nélküli szerelemre vágyik az ember, de ez csupán a szerelem illúziója. S az emberi kapcsolatok illúziójáról is beszélhetünk. Hol virul leginkább a New Age? Nem a muzulmán világban vagy a hinduk közt, hanem ott, ahol a kereszténység terjedt el. Akkor lesz gyümölcsöző a New Age-ről való gondolkodás a keresztény egyház számára, ha szembesül azzal, hogy mindez az ő válságából fakad.
Lánczi András: Az európai kultúra a XVI. századig nem különbözött más kultúráktól. Akkor történt valami, aminek a kereszténység lett a legnagyobb vesztese: a hit és racionalitás egyensúlya megbomlott. Azelőtt az asztrológia és az asztronómia, a fizika és az alkímia nem zárta ki egymást…
Horváth András: Kerüljük el a félreértéseket, mert alkímián sok mindent lehet érteni. Newton nem okkult praktikákat művelt. Abban a korban a tudósok előtt még nem volt világos, hogy az anyag átalakítása lehetséges-e. Tehát az alkimista Newtont nem úgy kell elképzelnünk, mint aki a Tabula Smaragdina misztikus értelmezései alapján akart volna megidézni különféle erőket. Ő azt művelte, amiből a kémia mint természettudomány kialakult: vizsgálta az anyagot összetartó erők természetét, és ezzel öszszefüggésben persze érdekelte az aranycsinálás lehetősége is.
Magyar Nemzet: Kepler horoszkópokat készített…
Horváth András: Csak a mechanika alapjainak lerakása, azaz Newton munkássága után lehetett biztosan mondani: értjük, mi mozgatja a bolygókat. Bár már előtte is erősen valószínűsíteni lehetett, igazán, vagyis tudományos értelemben ekkor dőlt el, hogy az asztrológia tévút. Kepler elkészítette saját fia horoszkópját is, de úgy, mint természettudós: megnézte, mit jósol az elmélet, és utólag ellenőrizte. Fia esetében nem jött be a jóslat, Kepler tehát levonta a következtetést, hogy az asztrológia hamis. Ez tudománytörténeti tény. Kepler kereste a harmóniát, Isten keze nyomát a világmindenségben, a bolygópályák vizsgálatában, de ez nem okkult érdeklődésből, hanem keresztény hitből fakadt. Hogy a bolygók nem irányítják a sorsokat és jellemeket, arra egyértelműen rájött.
Magyar Nemzet: Ma azonban a mainstream tudomány úgy gondolkozik anyagról és testről, hogy nem feltételez semmilyen metafizikai összefüggést.
Lánczi András: Olyannyira, hogy egy mai filozófiai kurzuson metafizikával legfeljebb történeti érdekességként foglalkoznak.
Horváth András: De vajon azt akarjuk, hogy a tudomány mindent megoldjon? Egyébként igen gyümölcsöző kísérlet a világmindenséget matematikailag leírni, ám minden épeszű természettudós érzi e törekvés határait. Sőt e határokat az utóbbi száz évben több területen maguk a szaktudósok rajzolták meg: döbbenetes tételek születtek a matematikában az axiómarendszerek töredékességéről vagy a kvantummechanikában arról, hogy a világ nem ismerhető meg teljesen. Nem annyira maguk a tudósok, inkább a felvilágosodás környékén az enciklopédisták emelték túl magasra a tudománnyal szembeni elvárásokat. „Embergépről” írtak csak azért, mert a csontok mozgásáról néhány dolgot puszta mechanikával le lehet írni; ennek ellenére az emberi test működését a mai napig sem ismerjük teljesen. Ugyanakkor sok nagy természettudós hitt Istenben vagy valamiféle felsőbb akaratban: ilyen Faraday, Einstein és mások. A természettudomány sosem ígérte, hogy mindent meg tud magyarázni…
Lánczi András: Nagyon is ígérte. Egyes középiskolákban még mindig látni kiírva Bacon szlogenjeit, amelyek arra utalnak, hogy a természet legyőzhető. Egyedül az európai kultúrában születhettek ilyen ígéretek. Az európai civilizáció legnagyobb problémája, hogy szembeállította önmagát a természettel, a természet rovására. Ezért csempészheti be a New Age a régi és újpogány dolgokat a közgondolkozásba. Az egyes természettudósok hite pedig nagyon tiszteletreméltó, csakhogy külön kell választani a tudást mint ismeretelméletet és a tudás szociológiáját – hogy tudniillik a tudós is egy társadalom tagja, tehát egy őt meghatározó kultúrában él és dolgozik.
Horváth András: Én tudományon természettudományt értettem, nem a bölcseletet. Bacon nem volt természettudós.
Tóth G. Péter: Mindenesetre a tudás nem mindenkié, holott a tudomány azt a lehetőséget villantja fel, hogy az demokratikus úton mindenkihez eljuttatható. Ez a fogyasztói társadalom illúziója.
Lánczi András: Lépten-nyomon veszélyeknek van kitéve az ember, hiszen a tudomány, amely régen még az egészre irányult, szemléletmódjában feldarabolódott.
Horváth András: Olyan mennyiségű tudás halmozódott fel, hogy nem fér be egy ember fejébe. Óhatatlanul feldarabolódik. Ám elvileg mindenki számára hozzáférhető, aki nem sajnálja a megértésre fordított fáradságot. Az eredményeit pedig nap mint nap mindenki használja.
Magyar Nemzet: Ha az észelvűségre szűkített világképből ábrándult ki az európai ember, miért nem vonzó számára a kereszténység irracionalitása? Miért halad Kelet felé?
Tőkéczki László: Hogy valami irracionális, vagyis észellenes, az a legnagyobb vád volt az utóbbi száz évben. Holott a keresztyénség irracionalitása nem észellenesség, hanem észfölöttiség. Az értelmes keresztyénség – amely egyrészt nem adja fel önmagát, másrészt nem fordul szembe a helyes racionalitással – egyszerűen nem kerül válságba. Azok kerülnek válságba, akik például fundamentalista módon azt hiszik, hogy a Szentírás a természettudományokat is meg akarja határozni. A valóságos keresztyén tanítás két viszonylatra vonatkozik: Isten és ember viszonyára, illetve az emberek egymás közti kapcsolatára. „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, lelkedből és erődből, és szeresd felebarátodat, mint magadat” – Jézus ezt így foglalta össze.
Zatykó László: Ott kezdődik a baj, ha az ember szétválasztja, amit Isten egybekötött. Isten és ember kapcsolata leírható képekben és szimbólumokban, s ezeknek a szimbólumoknak van logikájuk, de hangsúlyozom, ez a szimbólumok logikája. Amikor csak a fogalmak logikájában, vagyis pontokba szedve akarjuk elmondani, milyen a Jóisten, mi jellemzi őt és mi nem, szétválik az, aminek együtt kellene lennie. Az arisztotelészi filozófiára épülő skolasztikus teológia zsákutcába jutott, és ha ezt észrevesszük, az nagyszerű. Mikor a XIII. században jelentkezett Assisi Szent Ferenc, ő énekelni kezdte a teológiát. És ott rögtön visszahúzódtak az eretnekségek. Heidegger írja, hogy a teológiának a tudományosságtól vissza kellene térnie ahhoz, hogy megénekelje az igazságot. Ez nem azt jelenti, hogy ne legyen tudomány a teológia, de azt igen, hogy ne úgy szemlélődjön, mint a többi tudomány, hanem egységben nézze azt, ami egységben van. Vissza kell térni a szimbólumok logikájához, és akkor megtalálja önmagát a kereszténység. XVI. Benedek az első enciklikájában igen éles kritika alá vonja az arisztotelészi filozófiát, kezdve azzal, hogy nem egyeztethető össze Arisztotelész istenképe a Szentíráséval. Ezt eddig pápa nem mondta ki.
Lánczi András: Heidegger szerint az igazság és a lét egységét az antik felvilágosodás előtti filozófiában kell keresni. A Szókratész utáni tudás viszont eltávolodott a léttől, az érvelésben szétvált a logika és retorika, mára pedig fölborult a hit és racionalitás egyensúlya. A New Age a maga módján a hitet és a rációt igyekszik összhangba hozni.
Magyar Nemzet: Igen érdekes, mikor a politika világában jelennek meg a New Age egyes jelképei. A jobboldalnak például az újpogányság különféle formáit szokták tulajdonítani bizonyos körök…
Tőkéczki László: Ez körülbelül olyan, mint amikor a nácizmust rendelik a jobboldalhoz. Persze ha például az úgynevezett új jobboldal ideológiáját nézem a maga heroikus emberképével, ez sokkal inkább köthető Nietzschéhez, mint a keresztyénséghez vagy a konzervativizmushoz. A keresztyénség az alázatot hirdeti, de Nietzsche szerint rabszolgaerkölcsöt követel és rabszolgákat tenyészt. A jobboldali szélsőségek szemben állnak ugyan az üzleties, fogyasztásra és szabadosságra épülő baloldallal, viszont nincs közük az autentikus jobboldalhoz, amely értékelvileg a keresztyénséghez köthető. A kiindulópontokat kell tisztázni, mert attól, hogy vannak közös hívó szavak és fogalmak, még nincs rokonság. Ugyanis mindkét fél más kontextusban értelmezi az egyébként olykor közösen használt fogalmakat.
Tóth G. Péter: Annak idején a náci ideológia fedezte fel a pogányságot, és számos pogány szimbólumot tett politikai jelképpé: a germán hiedelmek, a népi hagyomány feltárása mellett ezek újraalkotása is a náci Németország jellemzője volt. De az egykori Szovjetunió területén – más kontextusban természetesen, mint a náci Németországban –, a szibériai tagállamokban is megfigyelhető a samanizmus feléledése új alternatív vallás vagy mozgalom formájában. Ott ezek a kommunizmus vallásellenességével és az ortodox kereszténységgel szemben szerveződnek vagy szerveződtek. A politika felhasználja, akár állami, nemzeti jelképként újraalkothatja, az oktatásban pedig közvetítheti is a pogány, újpogány elképzeléseket. A magyar politikai jobboldal egyes csoportjai is használnak pogány vagy újpogány szimbólumokat, mint például a turult vagy a nemzeti jelképpé formálódó kopjafákat, s előfordul az is, hogy keresztény jelképeket használnak nem keresztényi, az egyházak tanításával nem egyeztethető módon. A millennium idején ezek egy részét politikailag is meghatározva állították fel, de a millenniumi bizottság akkor számos olyan emlékművet finanszírozott, amely akár neopogánynak is mondható.
Tőkéczki László: Azért annyit tisztázzunk: a turul a magyar nép kulturális örökségéhez tartozik, nemzeti jelkép. Az Árpád-sávos zászló nyolcszáz éve a magyar királyi házból a nép egészére áthagyományozott szimbólum. Hogy később ki használta, az más kérdés. Ha egy közösségnek van szimbolikus hagyománya, annak nem kell megszűnnie csak azért, mert egy adott történelmi helyzetben valakik súlyosan visszaéltek vele. Attól, hogy Jeanne d’Arcot a francia radikális jobboldal felhasználja, még senkinek sem jut eszébe kitörölni őt a történelemkönyvekből.
Lánczi András: Valóban köthető a jobboldalhoz valamilyen szintű újpogányság. A baloldalhoz nem. Ugyanis kétféle politikafelfogás létezik. Az egyik a természetes rendből indul ki, és mindegy, hogy a jobboldal melyik szélességi vagy hosszúsági fokán található az illető, ez igaz rá, amennyiben jobboldali. Van, aki a sámánhitben veszi észre a természeti rendet, amelyhez szerinte alakítani kell a politikát. Ennek vannak radikális formái; a hatvanas években volt néhány politikai párt Franciaországban, például a GUP vagy az Occident párt, amely kelta keresztet használt, és meglehetősen durva eszméket hirdetett. A nácizmus és az újpogányság viszonya viszont nem olyan egyértelműen szoros. A náci mozgalomban volt ezotéria, de Hitler például a Mein Kampfban azt mondja, hogy nem kell a német múlt ködös felhőjébe révedni. Hitler az újpogány mozgalmakat is betiltotta 1935-ben. A fajelméletet sokkal inkább a XVIII. századi biológia ihlette, mint az ezotéria. A felvilágosodásban gyökerező baloldali gondolkodás szerint viszont a politikát kizárólag az emberi tervezés és akarat alakítja, ami régen volt, lényegtelen. Ebből fakad a mélységes baloldali voluntarizmus, és ebből származnak a modern utópikus, baloldali diktatúrák.
Tőkéczki László: A sokat emlegetett párthus Jézus is biológiai indíttatású dolog, egészen röviden azt az óhajt fejezi ki, hogy Jézus ne legyen zsidó. Ez tulajdonképpen a biológiai materializmussal cseng össze, amely faji alapon tökéletes társadalmat és tökéletes embert akar létrehozni, míg a szociológiai vagy ha úgy tetszik, történelmi materializmus azt mondja, hogy bizonyos szellemi szükségszerűségek révén hozható létre a tökéletes társadalom. Ezek önmegváltás-ideológiák, szemben a keresztyénséggel; embertelenné válnak, hiszen a kiindulópontjuk embertelen, nem a személyesség és a szeretet hajtja őket.
Magyar Nemzet: A baloldalnak nincsen New Age-e? A steineri antropozófia, bár a zöld mozgalmakban is megjelenik, radikálisan liberális indíttatású…
Zatykó László: Ha megkérdezik azokat, akik Csíksomlyón táltosköntösben jelennek meg, és a nap imádásával foglalkoznak, hogy politikailag merre tájolják magukat, nyilván nem a liberálisok háza táját fogják megjelölni, hanem a jobboldalt. De van olyan ezoterikus kiadó, amelynek könyveit főként liberálisok olvassák. Én úgy érzem, a New Age-ben a szélsőségek érnek össze.
Tóth G. Péter: Nem értenék egyet abban, hogy szélsőségesnek nevezzük ezeket, ahogy abban sem, hogy mindent besöpörjünk a New Age fogalma alá, ami szélsőséges. Annak sincs értelme, hogy bal- vagy jobboldali New Age-ről beszéljünk, mert ezek nem politikai mozgalmak. A New Age kulturális jelenség, valójában független a politikától, bár a hozzá köthető szimbólumok, jelenségek a politikában is felbukkannak. Akik egy bizonyos ezoterikus kiadó könyveit olvassák, nem feltétlenül ismerik egymást, s lehet, hogy eltérő a politikai szimpátiájuk. Az persze előfordulhat, hogy megtalálják egymást az interneten. A New Age mai mozgalmaira jellemző, hogy a szerveződésük virtuális, ám résztvevőik mégis a valódi csoportokban érzik jól magukat. Vagyis nemcsak virtuális, de valódi közösségeket is képesek alkotni egy-egy alkalmi szertartáson vagy mondjuk oktatási keretek között, amire a valódi spirituális élményt adó közös rendezvények, a táltosiskolák vagy a reikitanfolyamok a legjobb példák.
Magyar Nemzet: Lehetséges, hogy a konzervativizmus, amely a számára oly fontos hagyományt eddig a kereszténységben találta meg, felváltja ezt valamely ezoterikus rendszerrel? Lehetséges-e, hogy a New Age eléri meghirdetett célját, és átprogramozza a politikai gondolkodást, a tudományt, sőt a vallást is?
Tóth G. Péter: A New Age egyes szószólói gyakran kimondják, hogy szükség van a nyugati civilizáció vallásosságának átformálására és a tudományok paradigmaváltására. Ehhez pedig a New Age mozgalmai alternatívát jelentenének. Mint mondtam, a New Age gyakran ellenbeszédekben – például a kereszténység ellenében vagy annak alternatívájaként, esetleg a kereszténység új, újraalkotott formájaként fogalmazódik meg. De nem feltétlenül a változtatás, inkább a változtatás hangsúlyozása a lényege.
Lánczi András: Szeretnék eloszlatni egy közkeletű tévedést: a konzervativizmus nem azonos a hagyomány ápolásával. A konzervativizmus modern politikai doktrína, amely szerint nincs tökéletes tudás, és ezért nem létezhet tökéletes emberi tevékenység sem. A nem konzervatív ezzel nem ért egyet, ezért sokkal könnyebben lép szövetségre a modern tudománnyal. Mivel azonban nincs tökéletes tudás, nincs tökéletes megoldás és tökéletes politika sem. Nem szabad radikálisan belenyúlni a társadalom szövetébe, csak nagyon óvatosan. A hagyomány, amelyet a konzervatív fontosnak tart, nem azonos a folklórral vagy a helyi kultúrák és rítusok összességével. Inkább egy gondolkodásmód, amely arra törekszik, hogy a dolgok gyökerét keresse meg, a dolgok eredetét értse meg. Az embereknek nem egyszerűen a hittel vagy a keresztény egyházakkal van problémájuk, hanem a modern tudománnyal is, mert a születés, a halál, a szeretet, az igazságosság kérdéseire nem kapnak választ egyiktől sem. Új utakat keresnek. S a mai társadalmi-politikai berendezkedés olyan, hogy mindenki ott keresgél, ahol akar.
Horváth András: Miért mennek sokan ezoterikus tanfolyamokra? Azért, mert keresik a spiritualitást, és az az igazság, hogy a hagyományos keresztény szertartásokon nem találják meg, mert nem könnyű találni valakit, aki segít a felszín alá bepillantani. Az ezeréves keresztény múltról szóló beszéd nem elégséges az embereknek, az viszont érdekli őket, miért élnek, s mi történik velük a haláluk után, mi a szellemi és anyagi világ kapcsolata. A kereszténység már sokszor szembesült hasonló méretű kihívásokkal, mint a mostani ezoterikus áramlat. Ilyenkor egyetlen lehetősége, hogy hitelesen felmutatja a tényleges értékeit. Nemcsak a teológiai vagy szertartásrendi részeket, hanem az eredeti lelkiséget, a személyes istenkapcsolatot, a helyesen értelmezett keresztény misztikát. Például a középkorban is voltak olyan mozgalmak, amelyek ellen Assisi Szent Ferenc és követői igen hatékonyan vették fel a maguk szelíd harcát.
Tőkéczki László: Amikor az emberek ezoterikus tanfolyamra mennek, nyilván valamilyen hiányt akarnak kipótolni. De a keresztyénség válságában szerepet játszik az a szellemi-lelki gettóhelyzet is, amely a felvilágosodással kezdődött világszerte, és a kommunizmussal a mi térségünkben felerősödött. Ez gettógondolkodáshoz vezet, amelynek következtében a teológiailag mégoly színvonalas igehirdetés is gyakran kétezer év távolából zengő szöveg marad a hallgatók számára, s nem érzik azt, hogy róluk szól. Több évtizedes hagyományszakadás után Magyarországon hogyan tudnak ráhangolódni a fiatalok a keresztyén üzenetre? Az európai közösségek felbomlottak, s ahol nincs közösség, ott hiába megy el a templomba több ember. A személyes spirituális megéléshez igen fontos a közösség. A keresztyénség legfontosabb feladata a közösségépítés, ezért volna óriási szerepük az iskoláinknak.
Zatykó László: Tudomásul kell vennünk, hogy amint XVI. Benedek említett enciklikájában is szerepel, a kereszténységnek semmi köze semmilyen ideológiához. A kereszténység eredetileg találkozás. Találkozás a szerető Istennel, és ennek a szeretetnek a sugárzása a másik ember felé. Jézus azt mondta, a pokol kapui sem vesznek erőt az egyházon, tehát fennmarad a világ végezetéig. De azt nem mondta, hogy Európa, ha nem tér vissza „az élő vizek forrásához”, nem fog lelkileg elsivatagosodni.