Napi sajtószemle

Die Welt
A német lap Ján Slota pártvezér magyarellenes kijelentéséről írva Göncz Kinga magyar külügyminisztert Kinga Gönczovának nevezi.


The Guardian
A baloldali brit lap bejrúti tudósításában egy olyan asszonyt idéz, aki egyike volt az izraeli bombázás elleni tüntetés szervezőjének: „Az izraeliek radikalizálják Libanont. Még olyan liberális demokratákat is, mint én vagyok. Részt vettem a Szíria ellen tavaly tartott tüntetéseken. Bíráltam a Hezbollahot. De most egyetlen dolgot tehetek csak: támogatom a Hezbollah harcosait, akik megvédik hazámat.” Arra a kérdésre, hogy mit szól a Haifa városra hulló rakétákról, Lamia Osszeiran asszony ezt felelte: „Helyes. Talán csak a libanoniak szenvedjenek? Nem lehet ugyanazon háztetőn egyszerre nyár és tél.” A tudósító ismerteti azt is, hogy a Hezbollah akkor született, amikor az izraeli haderő 1982-ben elfoglalta Libanont. Ekkor öngyilkos merénylők egy csoportja olyan ellenállási mozgalmat alkotott, mint Európában a II. világháború idején a partizánok.


The New York Times
A libanoni válság kezdetén az arab kormányok – elsőként Szaúd-Arábia – elítélték a Hezbolla-hot. Most azonban ezek az Amerika-barát arab kormányok egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, mert az arab világ csodálattal adózik az izraeli hadigépezetet feltartó Hezbollahnak, és látják a több száz libanoni áldozatot. A Hezbollahot vezető Hasszan Naszrallah sejk népi hőssé nőtte ki magát. A szaúdi királyi udvar és II. Abdullah jordán király alig győzi mutatni, mennyire távol tartják magukat Washingtontól. A vezető amerikai lap szerint már nemcsak a síita tömegek, de a szunnik és a szunnita vezetők is hangnemet váltanak.


Arab News
A szaúdi monarchia angol nyelvű lapja a Libanon ellen elkövetett izraeli brutalitást a középkor tatárjainak keresztes lovagjai kegyetlenségéhez hasonítja. Hozzáteszi: ahogy utóbbinak sem sikerült a Közel- Keletet leigázni, most az amerikai–izraeli szövetségnek sem sikerül majd.


Economist.com
A globális üzleti körök mértékadó londoni hetilapjának Emelkedő piacok elnevezésű bővített, az előfizetőknek eljuttatott táblázatából az éves gazdasági növekedésre vonatkozó adatok (zárójelben a GDP éves növekedésének százaléka): Magyarország (4,6), Lengyelország (5,2), Oroszország (5,5), Törökország (6,4), Észtország (11,6), Lett-ország (13,5), Litvánia (8,1), Szlovákia (6,3), Szlovénia (5,1), Csehország (7,4), Szaúd-Arábia (6,5), Venezuela (9,4), Kína (11,3), Hongkong (8,2), India (9,3), Malajzia (5,3), Pakisztán (6,6), Szingapúr (7,5), Dél- Korea (5,3), Thaiföld (6,0), Argentína (8,6), Chile (5,1), Kolumbia (5,2), Mexikó (5,5), Peru (6,5), Egyiptom (5,9).