Rokoni vallomások a halottcsereperben

A felperes G. család meghallgatásával kezdődött a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban két éve történt halottcsere miatt indult kártérítési per tegnap a Fővárosi Bíróságon. A hozzátartozók máig nem temethették el szerettüket.

Elkezdődött a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban 2004 decemberében történt halottcsere miatt indult kártérítési per tegnap a Fővárosi Bíróságon. A felperes G. család azért indított eljárást az egészségügyi intézmény ellen, mert a 2004. november végén meghalt nagymama helyett egy idegen nőt adott ki a temetésre. Kiderült, hogy a kórházban legalább hármas halottcsere történt. Az egyik unoka, G. Irén együtt élt nagymamájával. Vallomásában elmondta: a temetésen testvérével, G. Rebekkával együtt vették észre, hogy a felravatalozott holttest nem K. Jánosnéé. A temető irodájában a feldúlt G. Irén az igazgatónőt vonta felelősségre, aki azonban a kórházhoz irányította, mivel onnan kapták az idegen halottat.
Az intézményben egy óra múlva találták meg a patológiai osztály vezetőjét, aki nem tudott magyarázatot adni az esetre, csak annyit ígért, hogy megkeresik a holttestet. Újabb fél óra múlva azonban az orvos közölte: nem találják az elhunytat, az új köztemetőben kell körülnézni, hátha odavitték. Az unoka szerint a temetőben 10-15 halottat kellett megnéznie az orvossal. A megrázó élmény még most is kísérti a nőt. Eredményre azonban ez sem vezetett, mert itt sem találták rokonukat. Végül az unoka visszaindult a Pestszentlőrinci temetőbe, ahol az 50-60 gyászolóval közölték: a temetés elmarad.
Az elhunyt K. Jánosné lánya, G. Istvánné elmondta: a temetésen a többnyire Záhonyból érkezett rokonságot kísérte, amikor nagyobbik lányával, Irénnel a bejáratnál futott össze. Rettenetesen ki volt borulva, zokogott, s azt közölte vele: – Anya, menj be a ravatalozóba, és nézd meg, ez nem a mama – emlékezett G. Istvánné, aki ekkor már a sírással küszködött. A felindult hozzátartozó szerint felháborító, hogy ilyesmi előfordulhat, ez a hanyagság mindent felülmúl. Amikor meglátta, hogy tényleg nem az édesanyja fekszik a koporsóban, összeomlott, s az ügyintézést a nagyobbik lányára bízta. Mint mondta: azóta sincs nyugalma, hiszen sem a halottak napján, sem anyák napján nem tud méltóképpen megemlékezni elhunyt édesanyjáról. A többi hozzátartozó vallomásában arról nyilatkozott, hogy mindegyiküket szoros érzelmi kötelék fűzte a nagymamához. A tárgyalás novemberben folytatódik.
Ismeretes: kegyeleti joguk megsértése miatt kártérítést követel a G. család a dél-pesti kórháztól, mivel hozzátartozójuk halála után nem az ő holttestét adták ki a temetésre, hanem egy idegenét. Keresetükben személyenként 750 ezer és kétmillió forint közötti nem vagyoni kártérítésre tartanak igényt. A kórház vezetői elhárítják a felelősséget, mivel szerintük nem az ő felróható hibájuk okozta a többszörös halottcserét. A 2004 novemberében elhunyt K. Jánosné holtteste azóta sem került elő.