Napi sajtószemle

Ohmy News
A nagy olvasottságú koreai, angol nyelvű hírportálon a Gyurcsány-kormány időszakának a világsajtóban minden bizonnyal a legkeményebb és legrészletesebb bírálata jelent meg. Az elemzés a kormány eddigi intézkedéseit egyszerűen kozmetikainak nevezi, és azok, „akár minden ebben a kis kelet-közép-európai országban, összefüggéstelennek, elsietettnek és esetlegesnek tűnnek”. A mutatókat tekintve a magyar gazdaság összeomolhat, miközben a korábban Magyarországot megelőző térségbeli országok hamarabb csatlakozhatnak az euróövezethez, mint Magyarország. „A legtöbb külföldi megfigyelő már nem bízik a magyar kormányban.” A Gyurcsány-kormány adót emel, a másik oldalon pedig úgy „spórol”, hogy utcára küldi az embereket. Ugyanakkor a kormány saját magával nem takarékoskodik, Magyarországon drágábban építenek autópályákat, mint a hegyes Svájcban. A Combino-vásárlások esete is jellemzi mindazt, ami Magyarországon történik: a rögtönzést és a szervezetlenséget. A multinacionális vállalatoknak lehetővé teszik, hogy Európa más országainál silányabb minőségű árukat és szolgáltatásokat nyújtsanak, de profitjuk Európában szinte a legmagasabb. A beteg ötlet alcímet kapott fejezetben a szerző a kormány szemére veti, hogy az egészségügyet – akár az oktatást és más szektorokat – csak pénzügyi szemszögből nézi, de nem vizsgálja azt, miért működik rosszul. A magyar társadalom maga is beteg: az egészségügyi mutatók mind erről tanúskodnak. Az iskolákba szabadon áramlik az értéktelen ennivaló, amitől a gyerekek elhíznak. Magyarországon megelőzésről szó sincs. A neoliberális oktatás lenézi a lexikális tudást, és hasonlóan megveti a testedzést is, hiszen így a gyógyszergyáraknak nagyobb a nyeresége: egy magyar átlagban naponta ötfajta pirulát szed. A privatizálás a fő cél, és a multik sorban állnak a koncért. A reform valódi akadálya a „demokratikus deficit”, a diktatórikus tendenciák, amelyek a költségvetési hiánnyal egyenes arányban erősödnek. A kormány a hatalmat minél kevesebb kézben összpontosítja. A neoliberális üzletemberré vált volt KISZ-es miniszterelnöknek nincs türelme az ellenzékhez, sőt olyannyira cinikus, hogy simán hazudik, amit még el is ismer. Munkamódszere is sajátos: noha a konvergenciaprogramnak augusztus végére készen kell lennie, szabadságra ment. Gyurcsány egy újfajta sztálinizmust jelképez, amely vállalatként irányít egy országot, fittyet hányva a nem pénzügyi szempontokra. A szociális, politikai és gazdasági síkon pedig a terror légköre érezhető. A valódi sztálinizmushoz képest a legfőbb különbség az, hogy a kivégzőosztag helyett az emberek feje fölött a munkahelyvesztés réme lebeg.