Pénzügyi válság fenyegeti a fővárost is

Októbertől sok milliárd forintra rúghatnak majd a fővárosi önkormányzat többletkiadásai, miközben a város csaknem 170 milliárdos adósságállománya a megugró euróárfolyam hatására tíz százalékkal is nőhet. Még tovább nehezíti majd az új főpolgármester dolgát a főváros tulajdonában lévő BKV, amelynek adóssága több mint 70 milliárd forint. A pénzügyi gondokat a jelenlegi városvezetés cáfolja, ám pontos képet nem ad a főváros pénzügyi helyzetéről.

2006. 08. 30. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tarlós István, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és számos civil szervezet által támogatott független főpolgármester-jelölt lapunknak kijelentette: megdöbbentő, hogy a várost ilyen nagy mértékben eladósító Demszky Gábor főpolgármester nem hajlandó a nyilvánosság elé tárni az önkormányzat tényleges pénzügyi helyzetét. – Amennyiben októberben megválasztanak, azonnal javaslom az álomfejlesztések átszervezését, mert az alapvető működést biztosítani kell. – Csak a megvalósítható, a budapestiek érdekeit szolgáló beruházásokat támogatom – tette hozzá.
„Budapest jelenleg nincs pénzügyi válságban, de bármi előfordulhat” – nyilatkozta lapunknak Moskovits Péter, a fővárosi pénzügyi bizottság MSZP-s elnöke, aki szerint Atkári János jogköreitől megfosztott főpolgármester-helyettes elvesztette a mértéket, amikor azt nyilatkozta, hogy nincs jövője a főváros gazdálkodásának.
Atkári lapunknak adott múlt heti interjújában kijelentette: a jelenlegi városvezetők nincsenek tisztában a helyzet komolyságával. – Felkészültségüket és gazdálkodási képességüket is kétségbe vonom. Olyannyira október elsejét helyezik előtérbe, hogy az már nem is érdekli őket, mi történik október 2-án.
*
Az áfa és az energiaárak emelésének hatására a város többletkiadásai legalább hat-hét milliárd forintra rúgnak majd. Adósságunk a kamatok nélküli kimutatás szerint jelenleg 173 milliárd forint, csakhogy ezt még 255 forint eurónkénti átváltási aránnyal számolták ki – fogalmazott. Atkári János rámutatott: a deviza- és a forinthitelek esetében kamatemelkedéssel kell számolni, miközben a napi működést szolgáló ágazatok, az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a szociálpolitika, a gyermekvédelem, a budapesti városrehabilitáció egészen 2013-ig nulla forinttal szerepel a fejlesztési, felújítási rovatban. – Ez hazug politika, mindennek fényében silány politikai blöff, hogy Demszky sok száz milliárdos fejlesztésről, az úgynevezett Podmaniczky-programról beszél – indokolta állítását a volt SZDSZ-es gazdasági szakember.
Moskovits Péter elismerte, hogy ha az adósságállományt a jelenlegi, 280 euró körüli árfolyamon számolják, az milliárdos kiadásokat jelent, ugyanakkor szerinte az önkormányzat idei költségvetésében a reális bevételek miatt irányoztak elő hétmilliárd forintnyi részvényeladást. – Lehetnek likviditási gondok, ugyanakkor éppen azért faragtunk le az intézmények idei működéséből 3,5 milliárd forintot, hogy az előre nem látható nehézségeket kezelhessük – tette hozzá.
Hutiray Gyula, a pénzügyi bizottság fideszes tagja ugyanakkor nem zárja ki, hogy a választások után pénzügyi válságba sodródhat az önkormányzat. Mint mondta, akár 15-20 milliárd forintos „feszültség” jelentkezhet a büdzsében.
Zsinka László, a MIÉP főpolgármester-jelöltje szerint további hoszszú távú hitelfelvételre nincs lehetőség, mert azt már a bankokkal kötött szerződések is tiltják. – Fejezzék be a hazudozást! – szólította fel a város vezetőit.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.