Tőkésék Brüsszelben

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezésében és az Európai Parlament magyar néppárti delegációja meghívására Tőkés László püspök, az EMNT elnökének vezetésével erdélyi delegáció járt Brüsszelben, hogy egy utolsó kísérletet tegyen a magyar érdekek megjelenítésére a csatlakozás előtti romániai országjelentésben. A delegáció ezúttal nem tartott látogatásáról sajtótájékoztatót, csak lapunkat tájékoztatta arról, hogy mit intéztek az Európai Unióban.

Tőkés László elmondta, hogy küldöttségük legfőbb tárgyalópartnere Wenceslas de Lobkowicz, Ollie Rehn bővítési biztos hivatala Romániával foglalkozó főosztályának vezetője volt, aki a romániai országjelentés fogalmazója. A püspök kifejtette, amikor két vagy három évvel ezelőtt ráébredtek arra: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) inkább a román félnek lobbizik, elhatározták, hogy „civil úton, kiegészítő módon” indulnak Brüszszelbe. A küldöttségben az egyházakat Tőkés Lászlón kívül Sógor Csaba lelkész (aki egyben az RMDSZ politikusa is) képviselte. Az RMDSZ részéről Toró T. Tibor van jelen. A küldöttség tagja még Sándor Krisztina a Magyar Ifjúsági Tanács és Szilágyi Zsolt a Magyar Polgári Szövetség képviseletében.
Tőkés lapunknak elmondta, úgy érzik, jelenlétük hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi országjelentésekben a magyarság igazi problémái megjelentek és hogy az autonómia ügyét is kellően tudták képviselni. Toró Tibor képviselő szerint az utolsó utáni órában érkeztek Brüsszelbe, hiszen közismert: a Románia felvételéről készült országjelentésen a végső simításokat végzik, de, mint kifejezte reményét, talán mégsem késő ahhoz, hogy sikerüljön visszahozni azokat a gondolatokat és megállapításokat, amelyek az erdélyi magyarságra vonatoznak és amelyek még szerepeltek a 2005-ös országjelentésben, de a 2006. májusiban már hiányoztak.
A küldöttség brüsszeli tárgyalásainak az a célja, hogy az előkészületben lévő országjelentésben az erdélyi magyarság ügye szerepeljen, ami azért fontos, hangsúlyozta Tőkés László, mert Románia 2007 januárjában valószínűleg az unió tagja lesz és így az utána következő monitoring, vagyis felülvizsgálati folyamat igen fontos lesz. A delegáció tagjainak benyomása az volt, hogy a bővítési biztos hivatala nyitottabb volt a korábbiaknál az egyházi javak viszszaadása, az autonómia kulturális kérdéseinek rendezése és a Székelyföld regionális autonómiája, valamint az egyetem ügyei iránt.
Tőkés László elmondta még: magának az utómonitorizálási rendszernek a bevezetése nagyon fontos, mert így Románia nem érezheti magát páholyban uniós felvétele után, amikor majd politikai okokból felveszik, hiszen az ország ugyancsak fogyatékos a felvételi ismérvek teljesítése szempontjából.
Az EMNT elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormányzat sem képviseli kellőképpen az erdélyi magyarság ügyeit, Bukarestnek pedig olyan erős lobbija van, hogy folyamatosan keresztbe tesz szándékaiknak. Azt viszont örömmel nyugtázta, hogy Brüsszelben számíthattak mind a néppárti, mind a szocialista, mind pedig a liberális frakció magyar tagjainak támogatására.