Milyen tüntetési helyzet kezelhető a legnehezebben?
– Amikor nagyon sok a békés tüntető, és jelen van egy kis csoport, amely minden áron bajt akar keverni. Ez azért nagyon nehéz helyzet, mert nem lehet könnyen fellépni a kis csoporttal szemben a nagy tömeg érintetlenül hagyása nélkül. Azt előre kell bocsátanom, hogy az elmúlt évtizedekben Belgiumban komoly tapasztalatokra tettünk szert a tüntetések kezelésében, hiszen az európai intézmények jelenléte miatt is itt sokat tüntetnek. A korábbi években történtek incidensek, de ma már nyugodt a helyzet. És a tüntetők is nyugodtak. Egyébként mintegy tizenöt évvel ezelőtt megváltoztattuk Belgiumban a beavatkozás filozófiáját. Korábban inkább támadó jelleggel léptünk fel, és szigorúan a rendfenntartásra koncentráltunk. Ha a tüntetők letértek az előre jelzett útvonalról, akkor azonnal beavatkoztunk, és visszatereltük őket a tervezett útvonalra. E beavatkozásokkor nemegyszer történtek különféle incidensek. Mára azonban a filozófiánkat teljes mértékben megváltoztattuk, amit a rendőrségi kiképzésen is elsajátítanak embereink. Ma már nem rendfenntartásról beszélünk, hanem a közutak és terek tárgyalásos igazgatásáról. Ha a tüntetők üzenetet akarnak közvetíteni, akkor a lehetséges korlátokig menve segítünk nekik ezt megtenni, mégpedig elfogadható feltételek mellett. Óriási munkát fektetünk a tüntetésszervezőkkel felvett kapcsolatokba, még a tüntetés előtt. Megtudjuk tőlük, hogy milyen, saját szolgáltatásokat tudnak végezni a tüntetések idején. Megvizsgáljuk, hogy fenn tudják-e tartani a rendet, és el tudják-e szigetelni a velük szemben nemtetszésüket kifejező csoportokat. Vagy azt, hogy a tüntetések idején tudják-e tartani velünk a kapcsolatot, jelezni például, hogy egy csoport nem tartozik hozzájuk, és így nekünk könnyebb beavatkozni e csoporttal szemben.
– A tüntetőknek kötelességük szervezőkről gondoskodniuk?
– Igen. Elméletileg minden tüntetéshez polgármesteri engedély szükséges. Ha a tüntetőknek nincs engedélyük, akkor a tüntetés nem törvényes. Vannak olyan tüntetések, amelyek nem legálisak, de ennek ellenére nem lépünk fel ellene. Vagyis hivatalból nem kell fellépnünk a nem engedélyezett tüntetésekkel szemben sem. A legális tüntetéseknél a szervezők a polgármesteri engedély birtokában elmondják, elképzelésük szerint nagyjából mennyien lesznek; megkérdezzük őket az általuk nyújtandó belső szolgáltatásaikról és arról, hogy hová és hol szeretnének felvonulni. Tehát például az Európai Parlament épülete elé, ahol külön helyet biztosítunk a tüntetőknek. Ez vonatkozik az Európai Tanács épületére is, ahol – akár csúcstalálkozók alkalmával – a tüntetők bármi ellen demonstrálhatnak.
– A tüntetők az Európai Tanács, illetőleg a vele szemben fekvő Európai Bizottság épületeihez vezető sugárúton is felvonulhatnak, amely Brüsszel egyik fő közlekedési ütőere?
– Minden esetben tárgyalás útján döntjük el, vagyis a tüntetés jellegétől, a tüntetők számától és a tüntetés kockázatától függően.
– Mondjuk egy húszezres tömeg esetében mehetnek-e sugárúton?
– Hogyne, mint ahogyan ezt már meg is tették. E sugárúttal vannak bizonyos technikai jellegű problémák. A parkba azonban már nem mehetnek, mert az úgynevezett semleges övezet. De erre külön törvény vonatkozik. De visszatérek még a tüntetést megelőző munkára. Ebben a fázisban igen sok információt szerzünk. Például azt, hogy a tüntetésben résztvevők milyen veszélyt jelenthetnek, milyen szándékkal érkeznek a demonstrációra, milyen eszközeik vannak, hogy eljuttassák üzeneteiket. Vagyis meg akarunk győződni arról, hogy békésen akarnak-e tüntetni, vagy feltétlenül bajt akarnak kavarni. Ennek érdekében felvesszük a helyi rendőrséggel a kapcsolatot, hogy információt szerezzünk a résztvevőkről. A szerzett információk alapján azután kiértékeljük a várható veszély mértékét. Így elő tudunk készülni és igyekszünk elkerülni a meglepetéseket. Ez egy jól bejáratott folyamat, amely szintén hozzájárul a tüntetések békés lebonyolításához.
– Milyen eszközöket használhatnak a beavatkozásra?
– Az úgynevezett hagyományos eszközöket. A tüntetések biztosítását átlagesetben közrendőrök végzik, akik egyszerűen esetenként felveszik a kék sisakot. Vannak azután a szövetségi készenléti erők – ezek mi vagyunk –, amelyeket segítségül lehet hívni. De erre ritkább esetekben kerül sor. Ha tehát a helyi rendőrség nem tud megbirkózni egy tüntetéssel, akkor tőlünk kérnek erősítést. Mi pedig bevethetünk vízágyút.
– Festékes vizet használhatnak?
– Nem. Noha erre megvan a technikai lehetőségünk, ezt a múltban sem tettük, nem vásároltunk és nem is akarunk festéket beszerezni. Teljes mértékben kielégítőnek találjuk a vízsugarat. Most már igen nagy teljesítményű vízágyúink vannak, amelyekkel nagyon pontosan lehet célozni. Sőt, épp most vásárolunk még modernebbeket, amelyek már annyira pontosak, hogy akár egyetlen ember ellen is irányíthatjuk a sugarat. A vízsugár nyomását pedig oly mértékben tudjuk fokozni, hogy fel tudjuk tartóztatni a tüntetőt továbbhaladásában. A vízágyúkat már mintegy negyven éve használjuk, és gyakorlatilag soha nem okoztunk sérülést. Vagyis igen precíz, sérülést nem okozó eszközről van szó. Csak egyetlenegyszer sérült meg valaki, akinek a szemébe ment a vízsugár. Ez megfelel filozófiánknak, mert a lehető legalacsonyabb szinten akarjuk tartani a fizikai korlátozást. Használunk még könnygázt, de ezt igen ritkán vetjük be. Talán egyszer egy évben, sőt: az utóbbi két-három évben nem is használtuk. Először persze a vízsugárral próbálkozunk.
– Gumilövedéket is használnak?
– Nem használunk, csak teszteltük. Csak olyan eszközt használunk, amelyet a társadalom elfogadhatónak tart. Belgiumban törvény szabályozza, hogy lőfegyvert nem lehet használni. De lélektanilag sem fogadható el egy olyan rendőr megjelenése, aki a tüntetőkre lő.
– Kardlapoznak?
– Nem. Utoljára – ha jól emlékszem – a hatvanas években fordult elő. De akkor még nem voltam rendőr. Azóta a lovas rendőrök csak hosszú gumibotot használnak és azt is csak akkor, ha a rendőr saját maga kerül veszélybe. A lovas rendőröket tüntetésnél sokkal inkább megfigyelésre és a szervezőkkel való kapcsolattartásra használjuk. Vagyis a kard a régmúlté.
– Belgiumban kötelező a rendőrök számmal azonosítása?
– Nem, de mivel kis országról van szó, kicsi a rendőrség, és szükség esetén mindig tudjuk azonosítani az eljáró rendőrt. Vagy ha éppen az adott rendőrt nem tudjuk beazonosítani, azt mindig tudjuk, hogy melyik rendőr volt az adott területen a felelős.
– Maszkot viselhetnek a rendőrök?
– Akkor, ha az arcukat kell védeni például Molotov-koktél ellen. Nomex anyagból készült maszkot használunk, amely védelmet nyújt az égéssel szemben. Minden rendőrnek az értésére adjuk, hogy a maszkot ne vegyék fel túl hamar, hanem csak kifejezetten égési sebek elkerülésére és nem azért, hogy ne ismerjék fel őket.
– Térjünk vissza az erőszakos csoportocskák leválasztására. Ezt hogyan teszik?
– A legfontosabb az, hogy nehogy pánikot keltsünk a tömegben. Vagyis nem érkezhetünk úgy felszerelkezve, hogy a tömeg megrémüljön és netán meneküljön, az emberek egymást tapossák, sérüléseket okozva. Először is megkíséreljük megakadályozni, hogy az erőszakra készülő vagy bajkeverő csoport csatlakozhasson a tüntető tömeghez. Ha ez nem sikerül, akkor igyekszünk a közelben lenni és megakadályozni a károkozást. Vannak olyan eszközeink is, amelyek segítségével behatolhatunk a tömegbe, és a tömeg sűrűjében letartóztathatunk egyes embereket. A lényeg az, hogy ennek során ne legyen összetűzés. Ez nagyon nehéz munka.
– És ha egy kemény anarchista csoporttal van dolguk?
– Ha például a tüntetés végén mennek, és törnek-zúznak, igyekszünk leválasztani őket a menetről, és letartóztatjuk őket. Ilyenkor használhatjuk az említett kényszerítő eszközöket a nyugalom helyreállítására, nem pedig az erőszak növelésére. A beavatkozás lényege, hogy a beavatkozás utáni eredmény jobb legyen a beavatkozás előtti helyzetnél.
– Viperát használnak, mint amit lehetett látni egyes fotókon a budapesti rendőrök kezében?
– Szerencsére nem ismerem ezt az eszközt. De a rendőreinket arra tanítjuk, hogy egy tüntetésre nem verekedni mennek, hanem a tüntetőknek segíteni a nyugodt, békés rend fenntartásában.
– Mikor foghatnak le valakit?
– Belgiumban két esetben. Ismeretes az úgynevezett adminisztratív célú őrizetbe vétel, amelyhez nem kell törvénysértést elkövetnie. Ha valaki a közrendet fenyegeti – noha semmit nem tett még – maximálisan 12 óra időtartamra le lehet tartóztatni. Ha például valaki közelít a tüntetőkhöz, és hátizsák van rajta, azt átkutathatjuk. Ha mondjuk köveket találunk benne, őrizetbe vehetjük. Így azután elkerülhetőek az incidensek. De ugyanez a helyzet, ha valaki a tüntetésekre maszkban vagy botokkal érkezik. A másik fajta lefogás a bírósági őrizetbe vétel. Ebben az esetben az illetőt 24 óra alatt bíróság elé kell állítani, amely majd dönt. A döntés megkönnyítése érdekében már évek óta alkalmazunk bizonyítási teameket, amelyek feladata az, hogy videóra rögzítsék az eseményeket, majd a CD-ROM-ot átadják a bíróságnak. A team mellett pedig egy letartóztatási team működik. A két csoport koordinált munkájához sokat kell tanulni és gyakorolni. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a munkánk nagyon sikeres és hatékony. Ilyenkor az sem vitás, hogy ki fizet az összetört tárgyakért. Ezt focimeccseknél is alkalmazzuk. Azóta a meccsek sokkal nyugodtabb körülmények között zajlanak le.
– Mi történne, ha Magyarországról önt felkeresné egy szervező, és azt mondaná, mintegy tízezer magyar az uniós intézmények épületei előtt kíván tiltakozni a magyarországi rendőrterror ellen?
– Hasonló gyakran előfordul, ha nem is tízezren vesznek részt a tüntetésen. Még Japánból is jöttek tüntetni. Szinte mindennap tüntetnek az uniós intézmények épületei előtt. A kérdésére térve: az illető felveszi a helyi brüsszeli rendőrséggel a kapcsolatot, és megbeszélik a tüntetés menetét. A rendőri egység felkér bennünket, hogy Magyarországon szerezzünk információt magyar kollégáinknál arról, hogy kik akarnak jönni,
ismerik-e őket, erőszakos emberek-e, milyen járművel érkeznek.
– Mire a magyar rendőrség azt az információt adná, hogy ezek mindegyike erőszakos ember…
– Az információt elemezzük. Ha tudjuk, hogy a magyar rendőrség ellen tüntetnek, és tőlük azt az információt kapjuk, hogy ötezer terrorista készülődik Brüsszelbe, akkor ezt az információt értékén kezeljük. Vannak olyan országok, amelyekkel egyszerű, bejárt kommunikációs csatornáink vannak az információ hitelessége ellenőrzésére, de Magyarország esetében kissé hosszabban kellene keresnünk a megfelelő forrásokat. Ám a legfontosabb az, hogy a tüntetők mivel érkeznek, mert ha például vonattal, akkor segítünk a fogadásukban is.
– Mindez heteket vesz igénybe?
– Néhány napot. Főként sürgős esetekben.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
