Erdélyben nem kérnek Szili kitüntetéséből

Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő romániai megtorlás több túlélője is megtagadta az ötvenedik évforduló alkalmából megítélt magyar állami kitüntetés átvételét. Az erdélyi ötvenhatosoknak szánt elismeréseket a tervek szerint ma adja át Szili Katalin házelnök a kolozsvári operában.

A Magyar Nemzet információi szerint az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság tagjainak többsége nem veszi át a kitüntetéseket. Orbán Péter, a szervezet alelnöke is azok között van, akik tiltakozásul távol maradnak a rendezvénytől. A jelenleg Csíkszeredában élő egykori ’56-os politikai elítélt édesapját „államellenes összeesküvés” vádjával kivégezte a kommunista román hatalom.
„A kommunisták engem hoszszú börtönévekkel büntettek, apámat pedig halálra ítélték. Az ő politikai utódaik nekem ne adjanak semmiféle kitüntetést” – mondta lapunknak Orbán Péter.
Az 1956-os forradalom hatására megmozdult egész Erdély, a szabadságharc bukása után emberek ezreit hurcolták el, java részüket bebörtönözték, sokukat kivégezték. Az 1956-os erdélyi események retorziói a hírhedt magyarországi koncepciós pereken is túltettek.
*
Orbán Péter édesapját az úgynevezett Szoboszlay-per nyomán végezték ki. Még az erdélyi magyar közvélemény körében sem köztudott, hogy az 1957-es, Szoboszlay Aladár magyarpécskai plébános nevével fémjelzett perben „államellenes összeesküvés” vádjával bíróság elé állított 57 személy közül 11-re mondták ki a halálos ítéletet és tízet ki is végeztek: Szoboszlay Aladár pécskai és Ábrahám Árpád torjai katolikus plébánost, báró Huszár József volt földbirtokost, Orbán Károly marosvásárhelyi, Kónya István kézdivásárhelyi ügyvédet, Fintanar Alexandru aradi ügyvédet, Tamás Dezső csíksomlyói származású tisztviselőt, Tamás Imre csíksomlyói származású, temesvári tanítót, Orbán István csíktapolcai földművest, Lukács István magyarpécskai kereskedőt, Draganita Mogyorós Máriát is halálra ítélték, majd büntetését életfogytiglanira változtatták. A plébános és társai Bukarestben is forradalmat szerettek volna kirobbantani, szervezkedésük komolysága messze nem volt arányban azzal, ahogyan azt a román kommunista hatalom megtorolta. Az úgynevezett „érmihályfalvi csoport” (egy, az ENSZ-nek szánt memorandumot fogalmaztak meg az erdélyi magyarság sérelmeiről) 31 elítéltje közül 1958. december 3-án kivégezték Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt, Hollós István tanárt, volt hadbíró századost, 1959-ben végezték ki Szíjgyártó Domokost. A Securitate kínzásaiba belehalt Kertész Gábor és Nagy József. A Duna-deltában kialakított kényszermunkatáborban halt meg Demeter István. Sokan a börtönben elszenvedett embertelen bánásmód következtében, szabadulásuk után haltak meg.
A kolozsvári opera épületében ma beszédet mondó Szili Katalinra nem először várnak nehéz pillanatok Erdélyben. Tavaly augusztusban az Erdélyi Magyar Ifjak képviselője hervadt virágokkal fogadta az Országgyűlés elnökét a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, utalva a december 5-i népszavazás kimenetelére. A kolozsvári Krónika értesülései szerint Szili Katalint október 23-án az érmelléki ’56-os emlékmű felavatására is várják, az Országgyűlés sajtóirodája azonban tegnap nem tudta megerősíteni ezt az információt.
A szocialista politikus tegnap Szabadkán találkozott a vajdasági magyarság néhány vezetőjével, részt vett a forradalmat felidéző tablókiállítás megnyitóünnepségén, majd Palicson beszédet mondott az ottani 1956-os emléktábla-avató ünnepségen.