Kétséges az eredmény

Bár minden parlamenti párt egyetértett abban, hogy a közbeszerzési törvénybe olyan módosításokat kell illeszteni, amellyel mérsékelni lehet a körbetartozásokat, szakértők szerint az eredmény kétséges.
Nem vitás, hogy a közbeszerzési törvénynek a körbetartozások rendezését célzó módosítása csupán részmegoldást tartalmaz, de komoly kormányzati szándék van újabb törvénymódosítások kezdeményezésére – mondta Keller László, az MSZP országgyűlési képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján. A körbetartozás – más néven lánctartozás – nyomasztó terhet jelent a magyar gazdaságra, mértékét egyesek több száz milliárd forintra becsülik. A törvényjavaslat csak a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó körbetartozásokat érinti. A törvényalkotó végső határidőt ír elő, amikor a nyertes fővállalkozónak teljesítenie kell az ellenszolgáltatást az alvállalkozó számára. A végső határidő után nyolc nappal – összeghatártól függően – inkasszójog vagy dokumentált meghitelezés, vagyis akkreditív illeti meg a ki nem fizetett alvállalkozókat. Az utóbbi esetben a bankokhoz kell benyújtani a bizonylatokat a megtörtént, de ki nem fizetett teljesítésekről. A javaslat célja az, hogy a láncban az utolsó helyen álló mikro-, kis- és középvállalkozások kerüljenek előnyösebb helyzetbe a fővállalkozóval szemben.
A körbetartozások, illetve az elvégzett munkák utáni kötelezettségek nem teljesítése az üzleti morál alacsony színvonalát mutatja, s nem lehet törvénnyel kikényszeríteni – nyilatkozta lapunknak korábban Várday György. A közbeszerzési szakértő szerint a cégek, ha akarják, mint a többit, ezt a jogszabályt is kijátszszák majd.