Pelé a masszőr, Pelé a király, Pelé a fenomén

Június 11-én a Mexikó–Dél-Afrika mérkőzéssel kezdődik el az idei labdarúgó-világbajnokság. Pontosan száz nappal a rajt előtt indítottuk el a Magyar Nemzet százrészes sorozatát, amely a világbajnokságok történetének száz – általunk kiválasztott – legérdekesebb történetét meséli el. A 70. részben eljött az a pillanat, amely azóta is egyszeri és megismételhetetlen: egy játékos háromszoros világbajnok lett. Neve is van: Pelé. A Fekete Gyöngyszem rekordja máig megdönthetetlen, ugyanis ő a sportág egyetlen háromszoros világbajnok labdarúgója.

Pelé, a háromszoros világbajnok Fotó: - Forrás: EPU

Pelé három „nem gólja”

Arról már sokkal kevesebben beszélnek, hogy ezen a világbajnokságon Pelének akadt három olyan megmozdulása, amelyből nem lett gól, de ezek a momentumok szintén a felejthetetlen kategóriába tartoztak. Az angolok elleni meccsen volt egy olyan fejese, amelyet Gordon Banks máig megfejthetetlen módon védett ki. Csehszlovákia ellen egy teljesen váratlan megoldással a felezővonal közelből ívelte rá a labdát az ellenfél kapujára, de a megoldás célt tévesztett. Nem kellett volna sok a gólhoz, legfeljebb harminc centi. Ha ez bemegy, akkor ez minden idők legszebb vb-gólja. Nem ment be. Uruguay ellen pedig az elődöntőben úgy cselezte ki az ellenfél kapusát, hogy a tehetetlen uruguayi portás már a földön feküdt, a labda tőle balra gurult el, Pelé meg jobbra szaladt. 

Hogy ebből sem lett gól? Istenem, hát van ilyen.

Volt azonban egy negyedik pillanat is. Az Anglia–Brazília (0:1) mérkőzésen történt. Az elképesztően feszült hangulatban, 1:0-s brazil vezetésnél Colin Bell görcsöt kapott és a földre rogyott. A brazil játékosok közül Pelé ment oda hozzá. Az akkor még csak kétszeres világbajnok fenomén letérdelt és kimasszírozta a görcsöt Bell lábából.

Pelé harmadik megkoronázása és Brazília harmadik világbajnoki címe a futballtörténelem egyszeri (és lehet, hogy Pelé miatt megismételhetetlen) pillanata volt.

„Mit mondjak? Kimondhatatlanul boldog vagyok” – jegyezte meg a döntő után Pelé. 

Négy világbajnokságon szerepeltem, három aranyérmet tehetek a vitrinembe. Kell ennél több? Köszönjük szurkolóinknak azt a lelkes támogatást, amely hozzásegített a végső győzelemhez.

Arról is kérdezték Pelét, hogy a világbajnokság végeztével mihez kezd magával? Erre is volt egy válasza: „Nagy sikert arattak azok a sanzonok, amelyeket írtam. Most már az ének következik, a világbajnokság után egy riói bárban barátommal együtt lépünk fel. Hogy ki a barátom? A híres énekes, Wilson Simonal. Szóval, énekelni fogok.” 

Pelé, az üzletember, a hős

A mai kor embere nehezen érti meg azt, ami 1970-ben Pelé körül zajlott, igaz, egy akkor élő fiatal ma meg azon hümmög, mi zajlik a XXI. század ultramodern és pénzéhes labdarúgásában. Pelé 1970-ben olyan népszerűségnek örvendett, amely sokak számára akkor teljesen felfoghatatlannak számított. 

Brazíliában már az utcára sem tudott kilépni, kénytelen volt lefüggönyözött autókkal közlekedni, miközben állandóan testőrök védték, mert attól féltek, hogy valaki elrabolja őt.

Ha mégis gyalog indult volna el valahova, az utca másik oldalára sem jut el, mert a szurkolók miatt ezt nem tudta volna megtenni. 1970-ben a mexikói világbajnokságon Pelé a nemzetközi szaksajtó érdeklődésének középpontjába került. A legfőbb téma az volt, hogy a Santos (Pelé klubja) mennyit fizet egy ilyen képességű embernek? Egy brazil újságíró adta meg a választ: Pelének nincs fizetése. Ellenben van egy pénzzel teli zsák, amelyet a Santos elnöke mindig telerak bankókkal, aztán Pelé ebből annyit vesz ki, amennyit akar. Majd gyorsan hozzátette: Pelé értelmes és okos ember. Nem vesz ki onnan mindent, mert tudja, hogy azzal csődbe vinné a Santost.

Pelé, a művész

Pelé nem volt nagyképű ember – pedig akár az is lehetett volna. Soha nem úgy tekintett magára, mint a brazil válogatott nélkülözhetetlen (pedig az volt) királyára. Mindig azt hangsúlyozta, hogy ő egy a tizenegy éppen pályára lépő brazil játékos közül. De nem is ez volt a lényeg. 

Az 1970-es mexikói világbajnokságon Pelé minden pillanatban a játék öröme miatt futballozott, miközben az első meccstől az utolsóig alázatosan szolgálta azt a szent ügyet, hogy a brazilok ezt a világbajnokságot megnyerjék.

Pelé ennek a világbajnokságnak a legnagyobb sztárja lett, s ez a mondat soha nem veszíti el az igazságtartalmát, ha ezt a vb-t idézzük fel. Azt hiszem, ez így van jól. Miként az is jól van, hogy Pelé máig a sportág egyetlen háromszoros világbajnoka.

Slusszpoén: A Rimet Kupa, amelyet addig a világbajnokságok győztese kapott meg, örökre a braziloké maradt, mert ez a nemzet harmadszor is a csúcsra ért a világ legnagyszerűbb sporteseményén.