Míg a brit lapok első oldaláról már lekerült a Litvinyenko-ügy, az orosz sajtó igazából csak most kezd el intenzívebben érdeklődni a részletek iránt. Míg Borisz Berezovszkij és köre továbbra is egyértelműsíti, hogy a mérgezés mögött csakis a Kreml állhat, egy tartalékos titkosszolgálati ezredes dumaképviselő a moszkvai liberális Kommerszantban úgy véli, a dezertőr túl kis hal ahhoz, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az életére törjön. „Ha pusztán elméletileg feltételezzük, hogy az orosz államhatalom elszánta volna magát ilyen akcióra, akkor az első emberekre orientálta volna ügynökhálózatát, nem pedig harmadrangú halacskákra”, érvelt a Kreml-barát, de az Egységes Oroszország monopolpártból kifelé kacsingató Gennagyij Gudkov, aki a Berezovszkij környezetében a mágnás pénzéért zajló harcot sejt Litvinyenko megmérgezése mögött. „Anna Politkovszkaja (a Moszkvában megölt rendszerbíráló újságírónő), a különleges szolgálatok és a többi nem egyéb, mint körítés ehhez a banális belharchoz”, feltételezte. A nyugati lapokban felvert port Gudkov részben az orosz energiapolitikával való elégedetlenséggel magyarázta. Szerinte egyébként önmagában az a tény, hogy valaki az FSZB-előd KGB-hez tartozott, ma nem jelent semmit: a KGB-ben tízezrek szolgáltak, s mindegyiküknek megvannak a maga nézetei. Így például – idézi fel – az Egységes Oroszországból egy volt hírszerző, Igor Morozov lépett ki elsőként.
A The Times a Litvinyenkóval egy utcában lakó Ahmed Zakajev csecsen szakadár követet idézi, aki arra panaszkodik, hogy ma már az orosz politikai emigránsoknak menedéket adó London nem a régi, s lassan a Temze partján sem biztonságosabb az élet, mint Moszkvában. Az emigránsok körében nyugtalanságot keltett az is, hogy a minap a kiadatások megkönnyítéséről írt alá egyezményt Nagy-Britannia és Oroszország.
Orbán Viktor hamarosan egy jó hírt jelent be