Általános lassulásra készülhetünk

Bár mély okok húzódnak meg a magyar gazdaság lassulása mögött, kétségtelen, hogy a kéziféket a konvergenciaprogram húzza be idén, illetve 2008-ban is. Úgy tűnik, az alig több mint kétszázalékos GDP-növekedési ütemmel az utolsók leszünk a régióban 2007-ben. A problémát fokozza, hogy nem látni azokat a növekedési lehetőségeket, amelyek a későbbiekben meglódítanák a magyar gazdaságot.

2007. 01. 03. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Noha a magyar gazdaság növekedése tavaly átlagosan négyszázalékos volt, ez a bővülési ütem szinte csak a legutolsó helyezésre elegendő a kelet-közép-európai térségben. Ráadásul a gazdaság lassulása megkezdődött; szakértőink szerint még az első megszorítócsomag „kihirdetése” előtt. A problémát fokozza, hogy a jóváhagyott konvergenciaprogram rátelepedett a gazdaságra, és behúzza a kéziféket. Nemcsak idén, hanem 2008-ban is. Ez még hagyján, nem tudni ugyanis, hogy két év múlva mitől is kapna lendületet a magyar gazdaság.
S miközben gazdaságunk növekedése a legalacsonyabb a feltörekvő piacokon, addig az egyensúlyi mutatók is messze a legrosszabbak az Európai Unió tagállamai között. Nagy problémát okoz tudniillik a duzzadó államadósság és világrekordnak számító, csaknem 10 százalékos tavalyi államháztartási hiány. Ráadásul ez a negatív gazdaságpolitikai teljesítmény folytatódik: az államadósság még több lesz, és a 2006. évinél mérsékeltebb, 6,8 százalékos deficit is „bravúr” lesz a világ és Európa szemében.
De térjünk vissza a lassulás okaira. Szakértőink arra hívják fel a figyelmet, hogy óriási gondot okoz a hazai foglalkoztatás alacsony szintje és az egyre nagyobb munkahelyhiány. A magyar foglalkoztatási ráta Európában nálunk a legalacsonyabb: a kimutatások szerint tízmillió honfitársunkból alig négymilliónyian dolgoznak, illetve adóznak. Nem szépít a helyzeten, hogy a konvergenciaprogram sem szélesíti az adózói bázist, továbbra is csak négymillió adózóval számol, akiknek viszont emelkedni fog az adóterhe.
Problémás az is, hogy alacsony a várható élettartam, és kifejezetten rossz a munkavállalók egészségi állapota. Sajnos mindkét területen az utolsók között vagyunk – nemcsak európai, globális mérce szerint is. Eközben csökken a népesség, ráadásul még több eltartott jut egy munkavállalóra. Mindezek jelentősen leszűkítik a belső gazdaságot, a jelentkező társadalmi terhek (munkanélküliség) pedig visszafogják a növekedést.
A kimutatások alapján nagy a lemaradás az innováció és a kutatás-fejlesztés területén is, továbbá az üzleti kreativitás sem Magyarország erőssége. Hátrányban vagyunk információs és a kommunikációs technológiában is, illetve az e-gazdaság (elektronikus gazdaság) sem elterjedt. Az internetpenetráció, vagyis a világháló alkalmazása terén például jelenleg Romániával vagyunk azonos szinten.
Matolcsy György, a Növekedéskutató Intézet igazgatója úgy fogalmazott: a gazdaságot rejtett ipari teljesítményhiány jellemzi. A közvélekedéssel ellentétben a magyar gazdaságban a versenytársakénál kisebb az ipar teljesítménye, ezen a téren nem kerülünk be a globális gazdaság első 50 országa közé, a feldolgozóiparban az első 40 ország közé. A lengyel, cseh, portugál, finn, dán, osztrák, belga, ír, svéd ipar teljesítménye jóval nagyobb a magyar ipar és feldolgozóipar kibocsátásánál: a magyar gazdaság mérete nem indokolja az elmaradást. Még ipari korszak is van, az ipari teljesítmény hiánya fékezi a növekedést. Eközben bekerültünk az adósságspirálba is. Magyarország a globális gazdaság 65 legnagyobb szereplője körül a 14. legnagyobb külső adóssággal, a 15. legmagasabb adósságszolgálati rátával, a GDP 4 százalékát és a költségvetési kiadások 8-9 százalékát kitevő kamatterhével még mindig adósságcsapdában van.
Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora és vezérigazgatója szerint a sikeres reformokhoz hitelesebb, a szakértelemnek nagyobb szerepet adó és jobban kommunikáló kormányzatra van szükség. Az egykori pénzügyminiszter a Figyelőnek adott interjújában azt mondta: „Egyelőre nem látom azokat a növekedési gócpontokat, amelyek – amint az a konvergenciaprogramban olvasható – 2009-től meglódítanák a gazdaság szekerét. A program, de különösen az azt megelőző kiigazítás, nem növekedésbarát. Ezekkel az intézkedésekkel sikerült ugyan elérni, hogy csőd már nem fenyegeti Magyarországot, de némi malíciával azt mondanám, fellendülés sem. Evickélünk tovább.”

Sereghajtók vagyunk. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó nyolc régiós ország tagállamként mutatott teljesítményindexét tavaly Szlovénia és Lettország vezette, Magyarország pedig a negyedik helyről az ötödikre csúszott vissza, mivel a maastrichti kritériumok teljesítésében az utolsó helyre szorult – derül ki az MTA Világgazdasági Kutatóintézet monitoringjelentéséből. Bár Magyarország a tagállamként való működés tekintetében a rangsor 3. helyén állt, addig a gazdasági teljesítménye alapján az utolsó, 8., mivel a legkevésbé felel meg a maastrichti kritériumoknak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.