Amerika siettette Szaddám halálát?

Szaddám Huszein kivégzése nem nagyon változtat Irak helyzetén, a volt iraki elnök személye már nem képviseli az országban tapasztalható politikai megosztottságot – mondta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő Szaddám Huszein felakasztásának következményeit elemezve. Tálas szerint ma már a kurdok, a szunniták és síiták között zajló harcokról, polgárháborúról, illetve egyes felekezeteken belüli összecsapásokról lehet beszélni Irakkal kapcsolatban. Szerinte a kivégzés nem eredményezi sem az erőszak csillapodását, sem növekedését, de átmenetileg a szunniták folytathatják a fegyveres harcot.
Az ítéletet kihirdetők tartották magukat azon ígéretükhöz, hogy a halálos ítéletet gyorsan meghozzák, s a kivégzésre sem kellett sokat várakozni – hangsúlyozta Tálas Péter, akinek elmondása szerint a gyors ítélet-végrehajtásnak több oka is lehet. Ha az amerikaiak szemszögéből nézzük – vélekedik Tálas –, elképzelhető, hogy George W. Bush amerikai elnök még január elejére ígért, az Egyesült Államok iraki stratégiájával kapcsolatos beszéde előtt, 2006 végén akart eredményt felmutatni. Az is elképzelhető, hogy Szaddám Huszeint még azelőtt ki akarták végezni, hogy a volt elnök hívei számára elegendő időt adjanak az aktivizálódásra, esetleg arra, hogy egy kiszabadítási akciót kíséreljenek meg. Tálas Péter szerint az is elképzelhető, hogy a Huszein elleni többi vád kevésbé megalapozott, s nem állt volna rendelkezésre elegendő terhelő bizonyíték újbóli elítéléséhez. (Szaddám Huszeint az 1982-ben, az iraki Dudszail síita faluban végrehajtott mészárlásért ítélték halálra. A tömeggyilkosságban 148-an vesztették életüket.) Az sem kizárt – hangoztatja Tálas –, hogy a felakasztásra azért került sor ilyen hamar, hogy ne lehessen peres eljárást indítani azokban az ügyekben, amelyek megtárgyalása során hangsúly kerül arra, hogy Huszein egykor Washington szövetségese volt.
Szaddám Huszein kétségkívül követett el bűnöket, s nem kérdőjelezhető meg, hogy diktátor volt, ezért rászolgált a büntetésre – mondta Tálas. Az EU egyes tagországai azonban nem csupán emiatt tiltakoztak annyira, hanem amiatt is, hogy a volt elnök elleni peres eljárás feltehetőleg nem volt tisztességes.