Fejlesztési részhozzájárulást (fer) vezetnek be a felsőoktatásban 2007-től – jelentette be tavaly nyáron Hiller István. Az oktatási és kulturális miniszter szerint a mennyiségi reformok után eljött a minőségi reformok ideje. Minden államilag finanszírozott hallgató átlagosan évi 525 ezer forintjába kerül az adófizetőknek, függetlenül attól, hogy lusta-e vagy szorgalmas, jómódú-e vagy sem. Ez nem fair, a fer viszont igen, mert jutalmazza a teljesítményt, és igazságosabbá teszi a rendszert – érvelt a felsőoktatás fizetőssé tétele mellett Hiller
István.
Amit itt papírra vetettek a felsőoktatás területén, nem tisztességes, ha úgy tetszik, nem fair. Nem szolgálja a felsőoktatás minőségét, és nem szolgálja a felsőoktatáson keresztül az ország javát, mert eltántorítja, elhessegeti a gyerekek jelentős részét a felsőoktatástól – reagált a bejelentésre Pokorni Zoltán. A Fidesz alelnöke emellett felhívta a figyelmet arra, nem sportszerű azt ígérni a választások előtt, hogy mindenki számára ingyenes lesz egy diploma megszerzése, majd „fizetőssé” tenni mindenkinek.
A közelmúltban megszületett a döntés, hogy egy évig valamennyi egyetemen és főiskolán egységes tandíjat vezetnek be. A most felvételt nyerő hallgatóknak 2008 szeptemberétől kell fizetniük majd akkori másodévesként. Az alapképzés évi 105, a mesterképzés pedig évi 150 ezer forintba kerül. Lehetőség lett volna arra, hogy az intézmények felfelé vagy lefelé eltérjenek ettől az összegtől, méghozzá ötven százalékkal. Alapképzésen így az alsó határ évi 52,5 a felső határ pedig 157,5, míg mesterképzésen az alsó határ évi 75, a felső pedig 225 ezer forint lehetett volna. Illetve 2008 után lehet is; a Magyar Rektori Konferencia jövő ősszel összegzi az érintett hetvenkét egyetem és főiskola tapasztalatait. A tandíjból befolyó összeg legalább harmadát, de legfeljebb felét hallgatói tanulmányi ösztöndíjra kell majd kifizetni, a fennmaradó részt pedig egyetemi fejlesztésekre kell fordítani; a pontos arányokat az adott intézmény szenátusa határozza meg. Egyelőre senki nem részesülhet mentességben. Egy korábbi elképzelés szerint a legjobb teljesítményt nyújtó hallgatók 15 százalékának nem kellett volna tandíjat fizetnie, ám az nem volt tisztázott, hogy a kieső összeget milyen módon pótolják. A részleteket tisztázó kormányrendelet, illetve intézményi szabályzatok pedig még nem jelentek meg; a kérdés megoldására ugyancsak jövő ősszel tér vissza a rektori konferencia.
Alapképzésre február 15-ig, mesterképzésre pedig március 15-ig kell beadni a jelentkezési lapokat. Az idén elég csak egy lapot kitölteni, amelyen három-három képzést lehet megjelölni költségtérítéses és államilag támogatott formában; az eljárási díj egységesen kilencezer forint lesz. A jelentkezéseket azonban egységes sorrendbe kell állítani, mivel nem vehető fel egy hallgató egyidejűleg mester- és alapképzésre. Vagyis: a jelentkezők február 15-ig megjelölhetnek a lapon mester- és alapképzéseket is, majd ha később úgy döntenek, március 15-ig további mesterképzéseket is feltüntethetnek. Jelezni kell azonban, hogy hányadik helyre rangsorolják az utóbb beírt mesterképzéseket, különben a rendszer automatikusan az első helyekre teszi őket.
Márpedig mindenkit oda vesznek föl, ahová először elegendő a pontszáma. Akkor sincs gond, ha nem sikerül a kívánt rangsort felállítani. A jelentkezők később ugyanis az Országos Felsőoktatási Információs Központtól regisztrációs lapot kapnak, amelyen szerepel az általuk felállított intézményi rangsor, amelyet július 11-ig még lehet módosítani. Az idén egyébként csak elvétve hirdettek meg az intézmények mesterképzést. Ez a fokozat a 2006-ban mindenhol elindult úgynevezett bolognai képzési rendszer második szintje, amelyre elvileg alapképzésben szerzett diplomával lehetne jelentkezni. Mivel azonban ilyen hallgatók még nincsenek – a kísérleti jelleggel indult alapképzésekre járók is csak jövőre végeznek –, főiskolai diplomával is lehet majd jelentkezni.
origo.hu
Péntek 13 kvíz - Igazi horror ezt hibátlanul megcsinálni!
