Rövid időn belül nyilatkoznia kell a miniszterelnöknek arról, hogy kit jelöl a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére. Már csak a formaságok miatt is szűkös a hátralévő bő egy hónap: március elején ugyanis lejár Járai Zsigmond jegybankelnök mandátuma, utódját pedig a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi majd ki.
Hónapok óta folynak a találgatások arról, hogy ki lesz a monetáris politika irányítója. A portfolio.hu internetes portál a témában nemrég jegybankelnök-szavazást is indított, amelyen tizenkét jelölt neve szerepel. A szakportál az alábbi neveket „dobta be”: Bokros Lajos, Felcsuti Péter, Hamecz István, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Medgyessy Péter, Surányi György, Farkas Ádám, Neményi Judit, Oblath Gábor, Simor András és Urbán László. Értesüléseink szerint a rostán hárman akadtak fenn: a legesélyesebb utód Simor András, aki jelenleg a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég magyarországi vezetője. Ám lehetséges, hogy a miniszterelnök Surányi Györgyöt kéri fel, és rendre szóba jön Bokros Lajos neve is. Ugyanakkor Surányival és Bokrossal az a „baj”, hogy túlságosan is karakteres figurák Gyurcsány Ferenc számára. A kormányfő pedig – mint azt többször is hangoztatta – ezentúl a monetáris és fiskális gazdaságpolitika összhangját kívánja megteremteni.
Információink szerint Surányi szívesen vállalná harmadjára is a szóban forgó pozíciót, Bokros azonban egy nagy önállósággal bíró jegybankot szeretne. Erre utaló jel, hogy a jegybanki boszorkányüldözés idején egy nagy visszhangot kiváltó cikket írt Hagyjátok békén a Nemzeti Bankot! címmel. A pénzügyes, banki szakmában meg is jegyezték: Bokros legalább érti a jegybank gazdaságban betöltött funkcióját.
Simor András esetében a Népszabadság értesülései egybevágnak a portfolio.hu korábbi információival. Simor ugyanis a konvergenciatanácsban kedvező benyomást tett a kormányfőre, akkor merülhetett fel a neve. Ezen túlmenően az is jó pontot jelenthetett neki, hogy bábáskodott a CEMI tanácsadó intézet gazdaságpolitikai programjavaslatánál, amely a legmagasabb színvonalú ilyen dokumentum volt az utóbbi időben. Beszámoltunk róla, hogy vezető fideszes körökben is felvetődtek alternatív gazdaságpolitikai programként a CEMI anyagának bizonyos részletei. Varga Mihály, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere sem tagadta, hogy a vizsgálat megállapításaival és a terápia néhány pontjával szimpatizál. Amikor hetekkel ezelőtt szóba jött Simor András neve, Danks Emese kormányszóvivő azt mondta, hogy még nincs döntés az ügyben. Maga az érintett ugyanakkor azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy „senki sem beszélt vele [a jelöléséről], csupán a média találgatásáról van szó”.
Nem árt azonban fejben tartani azt sem, hogy a közeljövőben nemcsak Járai Zsigmondnak jár le a mandátuma. Fél éven belül ugyanis az MNB teljes felső vezetésének cseréjére mód nyílik, hiszen lejárnak az alelnöki mandátumok is. Elsőként Szapáry Györgyé, majd a nyáron Auth Henriké és Adamecz Péteré.
De mi is a jelentősége annak, hogy ki lesz az új jegybankelnök? Mint említettük, a kormányfő a „gazdaságpolitikai összhang megteremtése” érdekében szeretné azt, ha a megszűnne a korábbi évekre jellemző szembenállás. Szakértőink szerint ehhez fegyelmezett költségvetésre van szükség, hiszen – nagyon leegyszerűsítve – az elmúlt években az okozta a problémát, hogy laza volt a fiskális politika, ezzel szemben pedig az MNB szigorú monetáris politikát folytatott. A Figyelő a témában azt írta: a monetáris és fiskális politika együttműködésének mítosza a Bokros Lajos pénzügyminisztersége idején végrehajtott kiigazítócsomaghoz köthető. A csomag lényege az volt, hogy elinflálta a jövedelmeket és az államadósságot is. A kiigazítás nagy része tehát az infláción keresztül ment végbe. Ennek tolerálásához feltétlenül szükség volt a monetáris politikára is.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke egy korábbi háttérbeszélgetésen, a Magyar Nemzeti Bank élén esedékes változásról kérdésünkre úgy vélekedett, hogy az nem fogja jelentősen befolyásolni a monetáris politikát. A monetáris tanácsban korrekt döntések születnek, legfeljebb a kommunikációban lehet nagyobb mozgástere az elnöknek – mondta. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: bárki lesz a jegybank elnöke, nem mondhat mást, mint hogy szigorú fiskális politikára van szükség, és teljesíteni kell a maastrichti követelményeket. Nem beszélhet ugyanakkor az árfolyamrezsim változásáról vagy arról, hogy milyen célárfolyamot szeretne – tette hozzá.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
