Tizenhat év óta az első igazi átfogó fővárosi városfejlesztési koncepció a Gyalogos Belváros, hivatalos nevén a Budapest szíve program – ez általános vélemény arról a több mint százoldalas előterjesztésről, amelyet holnapi ülésén tárgyal a Fővárosi Közgyűlés. Az akcióterv és az előzetes megvalósíthatósági tanulmány készítői szerint a maximálisan 98 milliárd forint költségűre becsült program fő célja a jelenlegi nagy forgalmú utak által szétszabdalt V. kerület Kiskörúton belüli részének teljes lezárása az autóforgalom elől. Ennek feltétele, hogy a felszíni, a dolgozói és a lakossági parkolást mélygarázsok, parkolóházak építésével váltsák ki.
A terv komplex, így különösen a négyes metró építéséhez kapcsolódóan a közterületek teljes megújítását, valódi közösségi terek kialakítását, a belvárosi kiskereskedelem fellendítését tűzi ki négy szakaszra bontva, tíz év alatt.
Az első terület a Kálvin tér és térsége, amely 2010-ig sétálóövezetté alakítaná a Baross utcai csatlakozást, ezt a felszínen összekötnék a Kecskeméti utcán át a Ferenciek terével, az útvonalról a buszokon kívül szinte minden átmenő forgalmat kitiltanának, átalakítanák a Vámház körút és a Múzeum körút arculatát, ehhez kapcsolódóan pedig már idén nyáron felújítanák a Szabadság hidat.
A második, 2014-ig tartó szakaszban a Belváros északi részét egységesítenék, ennek része lenne a Városháza-tömb, illetve a Károly körút rehabilitációja. Mélygarázst építenének az ideiglenes Városháza park alá, ily módon a felszín részben a gyalogosoké maradna (szemben az irodaház-építési tervekkel), átrendeznék a Deák teret, csillapítanák a József Attila utca forgalmát, elérhetővé tennék a Duna-partot a gyalogosok számára, de a turisták a bazilikához is könnyen el tudnának sétálni.
A Duna és a Belváros nevű harmadik szakasz keretében ugyancsak hét éven belül megújulna a Március 15. tér, alatta mélygarázzsal, a kikötői létesítményeket arrébb helyeznék (a nemzetközi kikötő épületei a pontonokon és nem a parton kapnának helyet), és mind az alsó, mind a felső rakpartot felújítanák, részben átadnák a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak.
Az utolsó, a negyedik szakasz lehet a legvitatottabb, ugyanis 2017-ig teljesen átszabnák a Ferenciek terét és környékét, összekötnék a jelenleg is gyalogosforgalmú Váci utca két szakaszát az Erzsébet hídi torkolatban, míg a Kossuth Lajos utca és folytatása, a Rákóczi út alatt alagútban vezetnék el a gépjárműforgalmat. Mélygarázsok egyébként nemcsak az Erzsébet hídnál épülnének, hanem a már említett területeken a Csarnok tér, a Bástya utca, a József nádor tér, a Szervita tér, a Roosevelt tér és a Városháza alatt. Szerepel még a kiskörúti villamosvonal meghosszabbítása a Bajcsy-Zsilinszky úton, átvezetve a Nyugati téren, egészen a XIII. kerületi Lehel térig, a Káposztásmegyerig közlekedő 14-es villamos végállomásáig.
A koncepció költségvetési becslései szerint a fővárosi, illetve a belvárosi önkormányzatnak mintegy 50 milliárd forintot kellene előteremtenie, a fennmaradó részt pedig az európai uniós strukturális alapjára pályáznának, a közép-magyarországi régió operatív programjával összhangban, továbbá számítanak a magántőke bevonására is.
– Az elképzelések még nem véglegesek, azokon bármikor módosítani lehet, a munka csak most kezdődik – közölte lapunkkal Ikvai-Szabó Imre, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője.
Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője szerint a Belváros északi területeire szóló programot feltétel nélkül támogatják, ám például a Kossuth Lajos utcai alagút megépítését illuzórikusnak tartják.
Csordás Mihály, a Főpolgármesteri Hivatal közlekedési ügyosztályának vezetője szerint nincs konszenzus szakmai körökben az alagutas megoldásról, mert a műszaki feltételek ma még nem adottak ehhez.
Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnökségi tagja szerint baj, hogy a programból kimaradt a Kossuth Lajos utcai villamos terve, amely átvezet az Erzsébet hídon, márpedig enélkül szinte elképzelhetetlen az autóforgalom jelentős csökkentése.
Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze hangsúlyozta: a program garanciát adhat arra is, hogy a jövőben ne fordulhasson elő az, ami a Bajcsy-Zsilinszky úton történt, amikor úgy újították fel az aszfaltburkolatot, hogy oda villamosközlekedést írtak elő a hatályos fejlesztési tervek, ám az illetékesek figyelmen kívül hagyták azokat. – A lakossággal és a civil szervezetekkel közösen szeretnénk a részleteket kidolgozni, hogy elkerülhetők legyenek az olyan botrányok, mint amilyenek a Terézvárosban tervezett mélygarázsépítések miatt pattantak ki. A főváros együttműködést kezdeményez az V., illetve a VI., VII., VIII. és IX. kerület önkormányzataival is – tette hozzá.
Rogán Antal Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere tegnapi közleményében pártállásra való tekintet nélkül hívta fel valamenynyi fővárosi képviselőt, hogy támogassák a Budapest szíve programot. – Az elmúlt 16 esztendőben főváros legfontosabb fejlesztései között nem szerepelt V. kerületi helyszín, és mára elengedhetetlenné vált, hogy a Belváros új városképének kialakításában a kerületi önkormányzat mellett a városháza is szerepet vállaljon – írta a polgármester.
Cselovszki Zoltán, a belvárosi polgármesteri hivatal kerületfejlesztési irodavezetője, aki korábban a Fidesz Új Budapest tervének kidolgozója volt, és társaival harmadik helyen végzett a Budapest szíve nemzetközi ötletpályázaton, lapunknak azt mondta: mindenképpen támogatandónak tartja a programot, amely tartalmazza elképzeléseit, és például a Ferenciek terének rendezését szívügyének tartja. – Ha a főváros és az V. kerület megállapodik egymással és az itt élő emberekkel, akkor végre lesz egy terv, amelyet sem politikai, sem gazdasági lobbiérdekek nem hiúsíthatnak meg – tette hozzá.
origo.hu
Orbán Viktor ismét felmosta a padlót a baloldallal
