Leminősítések hálójában vergődünk

Borítékolható volt, hogy a Moody’s lerontja a nagy hazai bankok besorolását, hiszen a nemzetközi intézet éppen december végén minősítette le Magyarországot. A döntés nyomán a hazai pénzintézetek kedvezőtlenebb feltételekkel jutnak forráshoz, amit előbb-utóbb az ügyfelek is megéreznek. A lerontások hátterében a makrogazdasági kockázatok, túlnyomórészt a költségvetési politika hitelességének megítélése áll.

Szakmai körökben nem váltott ki meglepetést, hogy a Moody’s Investors Service hét magyar bank – Budapest Bank, Kereskedelmi és Hitel Bank (K&H), az MKB, az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Central-European International Bank (CIB) és az MFB – devizabetéti osztályzatait rontotta le, sőt. A lépés tulajdonképpen várható volt, hiszen a nemzetközi hitelminősítő éppen tavaly december végén rontotta le hazánk besorolását. Egészen pontosan a Moody’s egy fokozattal, az eddigi A1-ről A2-re minősítette le a magyar hosszú lejáratú deviza- és forintadósság besorolását. S mint ilyenkor általában lenni szokott, az ország lerontása után a bankok következnek – hívta fel a figyelmünket lapunk szakértője, aki érdeklődésünkre kifejtette, hogy a friss döntés nyomán az érintett pénzintézetek, amennyiben forráshoz kívánnak jutni, azt kedvezőtlenebb feltételekkel tehetik meg. A hazai bankok is előszeretettel élnek a kötvénykibocsátás módszerével, ám ezeket az értékpapírokat most már valamivel nehezebb körülmények között értékesíthetik. – Mit érezhetnek ebből az ügyfelek? – kérdeztük szakértőnktől, aki erre így felelt: egy ideig remélhetőleg semmit, ám előbb-utóbb a bankok is ráterhelik ügyfeleikre a jelentkező többletköltségeket. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi áll az országlerontások hátterében. Mint kiderült, leginkább az állam pénzügyi helyzete, mindenekelőtt a költségvetés az, amely jelentősen befolyásolja megítélésünket a világ pénzpiaci főszereplőinek szemében. Amikor korábban a Standard & Poor’s ítélte meg negatívabban a helyzetünket, az intézet így fogalmazott: növekvő aggályokkal tekintünk Magyarországra. A nemzetközi hitelminősítő szerint ugyanis hazánk közpénzügyeinek növekszik a kockázata. A kockázat elsősorban a magas költségvetési hiány és a gyorsan emelkedő államadósság miatt nőtt meg, volt olvasható a tavalyi parlamenti választásokat követően. Az S&P akkor úgy fogalmazott: a 2006-os országgyűlési és önkormányzati választások késleltetik a költségvetés rendbetételét.
Fentebb említettük, hogy a Moody’s Investors Service leminősítette Magyarország hosszú lejáratú devizaadósságát. Vagyis a külföld egyre kockázatosabbnak tekinti a magyar államkötvényekbe való befektetést. Az érvelés alapján a költségvetési deficit csökkentéséhez szükséges intézkedések végrehajtása bizonytalan maradt, a gazdasági és fiskális reformok veszíthetnek a lendületükből, a kormányzat hitelessége a korábbi évek deficittúllövései miatt erodálódott. Egy másik intézet, a Fitch igazgatója, Edward Parker egy televíziós interjúban külön kitért a politikai bizonytalanság növekedésére. Parker meglátása szerint a kelet-közép-európai térségben, így Magyarországon is kifulladtak a reformerők. – A piacok eddig nem büntették a rossz gazdaságpolitikákat, mert bíztak abban, hogy a gyors növekedés és az EU-csatlakozás miatt ez nem tarthat ki sokáig. Magyarország kapcsán az igazgató kijelentette, hogy a tavalyi, tíz százalék körüli GDP-arányos deficithez a hosszú ideig tartó felelőtlen gazdaságpolitika vezetett. Természetesen azt is fejben kell tartani, hogy a leminősítés nem tesz jót az államháztartás helyzetének, mert a növekvő kockázatok mellett a kamatszint is emelkedik. A teljes nemzetgazdaság – elsősorban a költségvetési túlköltekezés miatt – tartósan a GDP 7-8 százaléka (1500 milliárd forint) körüli külső forrásra tart igényt, amennyiben a bizalom meginog, a finanszírozást magasabb kamattal lehet csak biztosítani.