Ostblokk: a Lajtán túli kelet-közép-európai országokat – függetlenül attól, hogy tagjai-e már a nyugati közösségeknek, a NATO-nak vagy éppen az Európai Uniónak – ide sorolják a svájciak. Ugyanakkor Magyarország kivételnek számít az alpesi köztársaságban. Ennek oka, hogy az 1956-os forradalom leverését követően több mint húszezer magyar menekült kapott politikai menedékjogot, munkalehetőséget, majd állampolgárságot Helvéciában.
Rólunk, magyarokról azt tartják: „szabadságszerető értelmiségiek”. Utóbbi azt is jelenti, hogy a Svájcba emigrálók közül nagyon sokan voltak mérnökök, orvosok és jogászok. Hozzávetőleg 100-120 ezer svájci tartja magát magyar származásúnak – hiszen a forradalmat megelőzően, majd a hidegháború idején is sokan vándoroltak ki –, ami a hatmilliós országban jelentékeny kisebbségnek számít. Köztudomású az is, hogy 1956-ban, a szovjet csapatok támadásakor Svájc több nemzetközi szervezetnél tiltakozott, majd elítélte az orosz megszállást és a kommunista diktatúrát. Azóta persze ötven év telt el, és a svájciak többsége a közismert sztereotípiára (gulyás, csikós, paprika, puszta) gondol hazánk esetében. Ugyanakkor tény, hogy kedvező hazánk megítélése, ám az is az igazsághoz tartozik: egy átlagos svájci polgár nagyjából annyit foglalkozik a magyar belpolitikával, mint honfitársaink többsége az alpesi állam ügyeivel. Akik viszont érdeklődnek hazánk iránt, azokat valósággal sokkolták a múlt év őszén készült, az október 23-i eseményekről szóló televíziós felvételek, illetve az előzményként szolgáló balatonőszödi beszéd – szelídített – fordítása is.
A Neue Zürcher Zeitung például így fogalmazott elemző cikkében: a rendszerváltás, a fordulat 1989-ben Lengyelországban és Magyarországon is tárgyalásos úton történt, így a kommunisták részben megőrizték pozícióikat, s feldolgozatlanul maradt a múlt. A hazudozás mellett ez is szerepet játszik a magyar politikai-morális válságban – vélekedett a tekintélyes svájci újság. Ide tartozik az is, hogy az említett Neue Zürcher Zeitung cikkében a tavalyi rendbontást a kommunizmus bukása óta bekövetkezett legsúlyosabb zavargásoknak minősítette. Nagyjából így tett a többi svájci médium is, hangoztatva azt: érthető a magyarok dühe a miniszterelnök cinizmusa miatt.
Nagy szükség volt tehát a Civil Jogász Bizottság külföldi útjára. Mint tudósítottunk róla, az alternatív vizsgálóbizottság tagjai a héten Genfben az ENSZ emberi jogi főbiztosával találkoztak, a svájci parlament elnöke is fogadta őket, továbbá pártok képviselőivel is tárgyaltak a szakemberek, akik nemzetközi sajtótájékoztatón kérték a nyilvánosság segítségét. A témában rendezett berni konferenciát követően svájci újságírók azt mondták: a kommunista múlt feldolgozása alig-alig történt meg, így még tizenhét évvel a rendszerváltás után is kíméletlen harc folyik mindkét országban a jobboldal és az exkommunista baloldal között. Michel Lent szabadúszó újságíró például így vélekedett: a magyarországi extrém helyzet – ami szerinte a magyar rendőrség túlkapásában, brutális fellépésében csúcsosodott ki – összefügg azzal, hogy miként is ment végbe a rendszerváltás hazánkban. A volt kommunisták Magyarországon szocialistákká és szociáldemokratákká alakultak át, és így fontos politikai tényezők maradtak – tette hozzá.
origo.hu
Kiderült, kik a felelősek a csányi mászókabalesetben elhunyt kislány haláláért
