Száz forintból tíz hitel: nyakig eladósodott háztartások

Nemcsak a magyar állam, hanem a háztartások is eladósodtak. Olyannyira, hogy a kimutatások szerint a lakosság adósságszolgálati mutatója már majdnem eléri az észak-amerikai és nyugat-európai szintet, miközben a hazai jövedelmek szabadon elkölthető része jóval alacsonyabb a fejlett országok átlagánál. Az idén tovább romlik a helyzet, ami a magyar pénzügyi rendszert is veszélyeztetheti. Hatezermilliárd forint felett járunk.

Jelentősen eladósodott a magyar lakosság. A kimutatások szerint a háztartások összesített adóssága túllépi a hatezermilliárd forintot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly ősszel a hazai bankoknak 4676 milliárd forinttal tartoztak a családok, míg az összes hitel és kölcsön tekintetében 6029 milliárdra rúgott ez az adósságállomány. Magyarán a lakosság tényleges adóssága nemcsak a banki tartozásokat jelenti, a kölcsönöket ugyanis pénzügyi közvetítőktől, lízingcégektől, zálogfiókoktól, külföldről és a helyi önkormányzatoktól is igénybe vették a háztartások. Ám a szóban forgó adat a negyedmillió karácsony előtti áruhitel miatt azóta növekedett.
A családok eladósodottságának problémája nem csak „egyéni szinten” okoz fejtörést. A magyarországi lakossági hitelkereslet gyors növekedésre arra enged ugyanis következtetni, hogy a magyar pénzügyi rendszer néhány éven belül a háztartások magas eladósodottságának problémájával kényszerül szembenézni – derül ki a pénzügyi felügyelet háttéranyagából. A statisztikák szerint a magyar lakosság adósságszolgálati rátája már majdnem eléri az észak-amerikai és nyugat-európai szintet, miközben a magyar jövedelmek szabadon elkölthető része jóval alacsonyabb a fejlett országok átlagánál. Míg például 2000-ben a magyar lakosság öszszes adóssága a rendelkezésre álló jövedelem 10 százalékára rúgott, addig ez a mutató 2005 végére elérte a 42 százalékot.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője érdeklődésünkre közölte: olyan nyilvántartás létrehozását szorgalmazzák, amely tükrözné az egyes háztartások eladósodottságát, ugyanis azt a jelenlegi negatív adóslista alapján nem lehet felmérni. Kérdésünkre, miszerint a felügyelet a pozitív banki adóslistára gondolt-e, az volt a válasz: igen. Amúgy ezt szorgalmazza a kormányfő felkérésére alakult banki szakértői bizottság, amelynek tagjai szerint valós társadalmi igény van egy ilyen kimutatásra. Annak felhasználása révén tudniillik mérséklődne a hiteladósok csődjének előfordulása.
Az előrejelzések alapján a helyzet további romlására lehet számítani. A GKI Gazdaságkutató Intézet szerint a háztartások úgynevezett GDP-arányos adósságállománya a 2005-ös 25,6 százalékról tavalyra 28 százalékra emelkedett. A kutatók azt jósolják, 2007-ben a mutató 30 százalékára nőhet. Valószínűleg adósok ezrei válnak ebben az esztendőben is fizetésképtelenné. A családok pénzügyi kölcsöneinek növekedésében főként a fogyasztási hitelek emelkedése a domináns.
Szakértői számítások szerint azok a háztartások, amelyek kölcsönt vettek fel, átlagosan 100 forint jövedelemből 10-et már a hitel törlesztőrészletére és kamataira fizetnek. Ami érdekes, hogy az európai jellemző mutató körülbelül 12 százalék, míg az Egyesült Államokban, ami köztudott, hogy nagyon jelentősen hitelekből élő ország, illetve a lakosság ott is szívesen és magas fokon adósodik el, ott 14 százalék ez a mutató. Figyelembe véve tehát azt a tendenciát, hogy öt esztendő leforgása alatt 5 százalékról 10 százalékra emelkedett ez a törlesztésiteher-arány, még a nálunk sokkal fejlettebb országokban egy százaléknál nagyobb mértékben nem történt mozgás, 12-14 százalék körül van. A magyar háztartások eladósodottsága ezen arány tekintetében is magasnak ítélhető.