Tegnap a bankadó eltörlését javasolta a Magyar Demokrata Fórum (MDF) a kormánynak. Pettkó András képviselő napirend előtt a parlamentben közölte: javasolják, hogy a kormány kössön megállapodást a bankokkal az ügyfeleket terhelő kezelési és egyéb költségek csökkentésének érdekében. Egyúttal törvénymódosítást kezdeményeznek azért, hogy a közszférában foglalkoztatottak bankszámlaköltség-térítésének adómentességét állítsák vissza – tette hozzá. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke lapunknak azt mondta: a bankadó bevezetésével a legnagyobb ellenzéki párt korábban sem értett egyet, mert világos volt, hogy a pénzintézetek a megnövekedett költségeket áthárítják majd az ügyfelekre. A Fidesz minden olyan felvetést támogat, amely csökkenti a lakosság és a vállalkozások terheit – érvelt a volt pénzügyminiszter.
A bankadó bevezetéséről 2004 kora őszén született döntés. Gyurcsány Ferenc akkor azt ígérte: azért lesz átmeneti a bankadó, mert 2007-től a bővülő európai uniós források miatt már nem lesz szükség a pénzintézetek különadójára. Nem így lett, miután a legjobban jövedelmező gazdasági szektornak, a pénzintézetinek továbbra is kijut a pótlólagos fizetési kötelezettség hazánkban. Ugyanakkor a bankadó mértéke kisebb lett 2007-től, ám a szóban forgó adónemet kiterjesztették a biztosítótársaságokra is. Persze a szakma az ötlet felvetése óta sérelmezi a bankadót, hiszen az szerintük – többek között – sérti a versenysemlegességet. Ennek ellenére a kormány és a bankszektor képviselői között alku köttetett 2004-ben, hogy az adónem két évre szól majd, és évente átlagosan 30 milliárd forintnyi többletbevételt jelent ez a pénz a központi költségvetésnek. A kormányzati kommunikáció fókuszában korábban az állt, hogy a pénzintézetek a magas jegybanki kamatoknak és a bőkezű állami lakástámogatási rendszernek köszönhetően jelentős nyereségre tesznek szert, s ebből a profitból von el az állam. A bankadó mértékéről annyit, hogy a pénzintézetek társasági adóját a korábbi 16 százalékról 2005-től 25 százalékra emelte a kormány. Az idén azonban a szóban forgó adókulcs 20 százalékra mérséklődött.
Említettük, hogy a szakma elutasítja a különadót. A hazai pénzintézeteket képviselő Magyar Bankszövetség szerint nemcsak alkotmányellenes, hanem az európai versenyjogba is ütközik a bankadó. Sőt a szövetség vezetői úgy vélik, a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra kirótt adó további fenntartása nagyobb kárral jár, mint haszonnal. A bankadó ugyanis a szolidaritási adóval együtt olyan magas társaságiadó-terhelést jelent, ami a hitelintézeti tulajdonosok számára megkérdőjelezheti, hogy érdemes-e Magyarországon pénzügyi szolgáltatásokat végezni, és a nyereséget itt tartani. Ha fennmarad, tudomásul kell venni, hogy a banki és a biztosítási termékek áraiban jelentkezik majd, vagyis a piacnak – a lakosságnak és a vállalatoknak – kell majd megfizetnie.
Ugyanakkor nem kell sajnálni a magyarországi bankszektort, amely a múlt évet is – az előzetes becslések alapján legalábbis – várhatóan két számjegyű forgalomnövekedéssel zárja. Még nem állnak rendelkezésre a 2006-os összesített adatok, ám a 2005-ös záróeredmények meglehetősen beszédesek. A banki eredményrekord 320 milliárd forintos volt, és a vártnál is dinamikusabban gyarapodtak a hitelintézetek. Soha nem látott nyereség, egekbe törő devizahitelezés – többek között így jellemezte a pénzügyi felügyelet a bankszektor 2005-ös évét.
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
