Korábban az OTP, a Raiffeisen Bank és a Szigetvári Takarékszövetkezet, a múlt év végén pedig a Budapest Bank és az Erste Bank ügyfelei estek áldozatul internetes csalóknak. Összesen nyolc alkalommal támadtak meg magyar bankokat számítógépes bűnözők. A gyanútlan ügyfelek e-mailt kaptak, amely a bank weboldalára mutatva a számlatulajdonosok adatait kérte. A legutóbbi Magyarországot célzó támadáskor három kontinens nyolc országában, több mint húsz feltört szervert kellett kiiktatniuk a szervezett bűnözés ellen fellépő hatóságoknak.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint az internetes csalásnál tulajdonképpen ugyanaz történik, mintha valakinek a pénztárcáját lopnák el a zsebéből. Az elektronikus bankolás rohamos terjedésével (jelenleg 1,3 millió ügyfél) ugyanakkor egyenes arányú a kockázatok növekedése is. Ezért a PSZÁF tegnaptól országos tájékoztató akciót indított az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokról és a biztonsági tudnivalókról – hangzott el a felügyelet sajtótájékoztatóján. Marsi Erika, a PSZÁF főigazgatója hangsúlyozta: a hazai hitelintézetek eddig jól vizsgáztak, mert csupán néhány ügyfelet érintettek a támadások, az anyagi kár pedig nem mérhető. A PSZÁF szabályozási lépéseket is tesz. A jelenlegi elvárás az, hogy a hitelintézetek többlépcsős azonosítási kapukat alkalmazzanak akkor, ha az ügyfél elektronikus pénzügyi tranzakciót, átutalást végez a banknál, interneten keresztül.
Nyári forgatókönyv. Június végére készülhet el és kerülhet a miniszterelnök elé a „forgatókönyv”, amelynek megvalósításával a magyar lakossági bankpiac egyebek mellett olcsóbban, áttekinthetőbben tud majd működni – mondta Gaál Gyula miniszterelnöki megbízott.
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha