Úgy tűnik, a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben képesek állni a versenyt a magyar tulajdonú láncok a multinacionális cégekkel szemben, hiszen piaci részesedésük a tavalyi évi forgalomból 26 százalékot tett ki. Erősödésük alapján akár rózsás is lehet a helyzet, vagy mégsem?
Lázár Vilmos: Miközben koncentrálódik a kereskedelmi forgalom, a vásárlóerő szűkül Magyarországon. Utóbbi nem kis részben a kormányzati megszorításoknak tulajdonítható. A globalizáció következtében, valamint a magyar kormány gazdaságszervező tevékenységének a hiányosságai miatt (eközben) új kereskedelmi láncok jelennek meg a hazai piacon. Nemzetgazdasági szempontból ez nagyon nagy versenyt jelent, ráadásul az állam ezt még meg is „engedi”.
– Egy piacgazdaságban ez miért baj?
L. V.: A piacgazdaság általános fogalmába beletartozik a verseny fogalma és tartalma, de annak a közgazdaságilag értelmezett és szabályozott formájában. Jelenleg Magyarországon azonban nem ez a helyzet. A piacgazdaság kiépítése során a gazdaságszervezési feladattal megbízott kormányzat nem alakította ki a mai napig azt a szabályozó mechanizmust, amely a hazai viszonyok között a magyar vállalkozók számára a versenysemleges gazdálkodás feltételeit biztosítanák, holott számtalan példával lehet bizonyítani, hogy milyen szabályozási eljárások képesek mindezt megteremteni. Mindez ahhoz vezetett, hogy a globális eszközökkel rendelkező piaci szereplők versenyelőnybe kerültek, amely egyben azt is jelenti, hogy a hazai kereskedelmi vállalkozók pedig hátrányba. Ez nemcsak a vállalkozók számára hátrányos, hanem a hazai költségvetés számára is, hiszen ezáltal folyamatos a jövedelem kiáramoltatása a hazai gazdaságból.
– Mondana erre példát?
L. V.: A multinacionális szervezetek ellenőrzés nélküli beengedése egyértelműen a hazai vállalkozók gazdálkodási feltételeinek rombolását jelentette és jelenti. Ebből eredően egyrészt a hazai vállalkozók jelentős része tönkrement és megy, amely a lakosság jövedelmi helyzetének a rombolását jelenti, másrészt a lakosság fogyasztási szokásainak az átalakítását hozza, mivel az élelmiszerboltok száma a tavalyi év során csökkent. A CBA a folyamatok elemzése alapján alakítja ki üzletpolitikáját, amelynek a lényege, hogy erőteljes fejlesztéseket kell elindítani a modern innovatív kereskedelmi megoldások figyelembevételével.
– Ugyanakkor a CBA számos területen bővített és stratégiai fejlesztésbe kezdett.
L. V.: Negyven új kiskereskedelmi egységet nyitottunk tavaly; ezek „nemcsak” újak, hanem európai színvonalúak is. Pontosabban a nemzetközi elvárásoknak is teljesen megfelelnek. A múlt évben megnyitottuk a legnagyobb üzletünket, ez egy komolyabb ingatlanfejlesztési projekt volt, mellette pedig társcégekkel különböző kereskedelmi profilú üzleteket létesítettünk. Többek között megnyílt az első CBA fitnesz-wellness központ is. Örömünkre szolgál, hogy a vásárlók részéről egyre nagyobb igény mutatkozik a minőségi termékek iránt, ami üzleti szempontból – hosszú távon is – biztos vásárlóbázist jelent.
Malasics András: Az elmúlt év során a CBA franchise keretében jelentős „építkezés” történt a vállalkozások szervezése, irányítása, érdekeltségi rendszerének kialakítása területén úgy, hogy a kereskedelmi aktivitás az erőforrások jelentősebb racionalizálása révén erősödött. Döntés született arról, hogy a CBA a lakossági igények jobb kiszolgálása érdekében a lakossági környezetbe telepített üzletek építését valósítja meg.
L. V.: Szorosan ide tartozik az is, hogy tavaly adtuk át a logisztikai központunkat Alsónémediben. A régit értékesítettük. Források bevonásával szeretnénk üzletfejlesztéseket létrehozni. Az anyacég, a CBA Kereskedelmi Kft. építi meg az üzleteket, és ezeket adja bérbe azoknak a tulajdonosoknak, akik a kereskedelmi tevékenységet művelik a régióban. Az üzletek száma még nem biztos, de szerintem tíznél több lesz, amit a központ fog építeni.
– Forgalmi számaik alapján az ágazat élbolyában található a CBA. A számok arra engednek következtetni, hogy akár önerőből is fejleszthetnek.
L. V.: A múlt évben franchise hálózatunk teljes bruttó árbevétele meghaladta az 538,5 milliárd forintot. Mindezt több mint 1100 CBA-logós kiskereskedelmi egységben, közel 2000 csatolt kiskereskedelmi helyen, és 45 nagykereskedelmi ponton – húsz régiós központon keresztül – bonyolítottuk. Az említett számok és az elmúlt év eredményei alapján tényleg az élbolyban vagyunk. Ugyanakkor a fejlesztéseket részben saját forrásból, részben pedig banki finanszírozással tudjuk megvalósítani.
– Térjünk rá az élelmiszerbotrányra: ez milyen piaci mozgásokat hozott?
L. V.: Kétségtelen, hogy az utóbbi hónapok élelmiszerbotrányai kapcsán előtérbe kerültek a vásárlói igények. Mind nagyobb az igény a termékminőségre, bár – mint azt már említettük – szűkül a vásárlóerő Magyarországon. Tény az is, hogy a magyar termékekkel kisebb arányban van probléma.
– Tudatosabbak leszünk ezen a téren, vagy továbbra is csak az ár számít majd?
L. V.: Az úgynevezett középső sávnak lesz inkább forgalma, ám egyre inkább a minőségi magyar termék forgalma erősödik. Végzünk már fejlesztéseket is az olcsó első áras termékeknél, már az egész kelet-közép-európai CBA-hálózat ezeket szerzi be, forgalma is jelentősen emelkedik. Próbálunk a konkurenciával szemben a minőségre koncentrálni. Továbbá arra törekszünk, hogy jó árakat érjünk el gyártókkal, termelőkkel kapcsolatban. Eközben a régiók, amelyek az üzletekkel rendelkeznek, folyamatosan fejlődnek.
– Közbevetésként: termékfejlesztésben is megjelenik majd az igényesség?
L. V.: A termékfejlesztés terén meg kell említenem, hogy a minőségi magyar termékekre létrehoztunk egy védjegyet, ami sok terméket foglal magába. Megoldást keresünk a hazai tradicionális termékek állandó jelenlétére, ezért új márkanév alatt „Minőségi Magyar” termékek gyártására írtunk ki tendert. Ezek magyar alapanyagból, magyar munkaerővel, Magyarországon készülnek, és a teljes hálózatunkban folyamatosan forgalmazzuk. A termékeket rendszeresen vizsgáztatjuk és zsűriztetjük, hogy valóban állandó prémiumminőséget biztosítsunk vásárlóink számára a „Minőségi Magyar” márka alatt.
– Egy éve vezették be a CBA-hálózatban a franchise rendszert. Bevált?
L. V.: A CBA imázsa – megítélésünk szerint – pozitív üzenet a kereskedelemben, hiszen a márka és a név is jól csengő kereskedelmi lánc lett: szívesen állnak a tagok a zászlónk alá. Ez ugyanis forgalomnövekedést hoz a mindennapokban. Az anyacég is próbálja meghatározni azokat a feltételeket, amelyek szerint lehet és kell működni. A cél természetesen az egységesítés: a vásárló az ország különböző területein hasonló egységekkel találkozzon. Ráadásul a CBA-nak megvan az az előnye, hogy a gazda szeme azért rajta van. Az üzleteknek vannak tulajdonosai, ők ott vannak az üzletben, és minden részletre figyelnek. Ezáltal személyesebb kapcsolat alakul ki a vásárló és az eladó között. Ez nagy előnyt jelent.
– Külföldön is terjeszkednek. Ez egyfajta előremenekülés; vállalati tartalék a vásárlóerő-szűkülés pótlására?
M. A.: A külföldi terjeszkedést a CBA két irányba valósította és valósítja meg: kelet-közép-európai és nyugat-európai fejlesztések révén. A fejlesztés sebességét azonban nagymértékben befolyásolják az első esetben az adott ország szabályozási és piaci viszonyai, másik esetben hatással van rá az új üzletek nyitásának célja, a magyar áruk megismertetése, piaci bevezetése Európában.
– Magától adódó kérdés, hogy kapnak-e állami támogatást a külföldi terjeszkedéshez, a marketinghez?
M. A.: Mivel a CBA igazgatósága érzékeli, hogy a magyar kormányzat semmiféle támogatást nem ad a magyar termékek nyugati bemutatására sem a marketinghez, sem az árkiegészítéshez, ezért a CBA ezt magára vállalta. Ide tartozik, hogy a hazai piacon a minőségi magyar termékekkel próbálunk segíteni a hazai termelőknek magyar piacnyitásokkal. A külföldi, európai nagyvárosokban tervezett piacnyitásokkal pedig próbálunk olyan marketingelőnyt szerezni a hazai gyártóknak és termelőknek, termékeknek, hogy megismerjék őket.
– Dicsérendő, hogy segítik megismertetni a magyar termékeket, ám sokszor az okozza a gondot: nem piacképesek.
L. V.: Kiemelt célunk, hogy a magyar termékek piacképesek legyenek. Különösen itt, Európában. Ez természetesen üzleti elvárás is, hiszen nekünk is fontos, hogy a magyar gyártó és termelő erősödjön: nekünk ugyanis ők jelentik a bázisunkat.
– A beszélgetésből leszűrhető tanulság az, hogy egyedül nem megy. Az élelmiszer-kereskedelemben sem…
L. V. és M. A.: A CBA – mint tisztán magyar tulajdonú, jelentős gazdasági szereplő – nélkülözhetetlennek tartja a hazai termelők segítését. Látjuk azt, hogy a kisebb magyar gyártók termékei nem, vagy csak nagyon szűk körben jutnak el a fogyasztókhoz a nemzetközi kereskedelmi csatornák teljesíthetetlen belistázási feltételrendszere miatt.
origo.hu
Mutatjuk, hol kell előkészíteni a hólapátot, több centi hó is eshet
