Elméletileg az új jegybankelnök személyéről a héten egyeztetés kezdődik a parlamenti pártok vezetői és a miniszterelnök között, ám ez csonka tárgyalás lesz, miután sem a Fidesz, sem pedig a KDNP nem kíván Gyurcsány Ferenccel konzultálni. Bár a kormánypártok által módosított jegybanktörvény értelmében jelentősen csökkent az elnök szerepe, a döntésnek továbbra sem csak szakmai vetülete van. Említettük, hogy mérséklődött a vezetői hatáskör – a legfőbb testületben, a monetáris tanácsban egy szavazattal rendelkezik az elnök, a grémiumban pedig többségben vannak a kormánypártokhoz közeli tagok –, ám cseppet sem mindegy, hogy ki lesz az új elnök. Ennek oka: az új személy szimbolizálja majd a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), így a piac hangulatára jelentős hatást gyakorol a tevékenysége.
Hónapok óta alapkérdés az is, hogy megszűnik-e a szembenállás a kormány és az MNB között. Azt, hogy nem csak monetáris ügy, ki is lesz az új elnök, mi sem jelzi jobban: legalább tucatnyi személy neve forog a köztudatban. Ráadásul némelyikük – mint arra a szaksajtó is rávilágít – önjelölt. A Járai Zsigmond által fémjelzett utóbbi hat esztendő – gazdaságpolitikai értelemben – az infláció elleni küzdelem jegyében telt. Csaba László közgazdász a Járai-örökségről így fogalmazott: „Mandátuma alatt vezetett be az MNB egy új típusú inflációscél-követési rendszert. Ennek lényege, hogy előre meghatározták az inflációt, és ehhez rendelték hozzá a pénzpolitikát. Ez új rendszer a korábbi csúszó leértékeléshez képest. Ennek köszönhetően azok után, hogy korábban három éven át nem sikerült tíz százalék alá szorítani az inflációt, tavaly minden ellentmondás dacára nem érte el a négy százalékot, miközben a hatósági árak jelentősen emelkedtek.” A közgazdász szerint a gördülékeny átadás-átvétel miatt az egyeztetést már novemberben meg kellett volna kezdeni az elnök személyéről.
A felfokozott hangulat persze annak is tulajdonítható, hogy sokan attól tartanak: Járai Zsigmond távozásával a jegybanki függetlenség is megkérdőjeleződhet. A portfolio.hu elemzése alapján a függetlenség fontosságára éppen Járai ébresztheti rá a politikusokat. A kormány–jegybank konfliktus személyi, politikai és szakmai dimenziói összemosódtak, és az MNB renoméja igazából akkor tudott nagyot erősödni, amikor egyre inkább látszott, hogy a jegybank nem politikai álláspontot képvisel bírálataival. Az internetes portál arra is rávilágít: hogy 2001-ben nem azért kezdődött új korszak a jegybankban, mert Járai Zsigmond került az intézmény élére. Az igazi változást a jegybanktörvény módosítása hozta el, ami az uniós elvárásokhoz és a közgazdasági főáram álláspontjához igazította az MNB feladatkörét. A Figyelő összefoglalója alapján Járai Zsigmond teljesítményét az alábbiak határozzák meg: a forint szűk árfolyamsávját széles sáv váltotta fel, a kiszámítható csúszó leértékelés helyére a lebegő árfolyam került. Az MNB inflációs célt, s ennek végrehajtásához erős eszközöket is kapott. Mindebből következően pedig kódolva volt a konfliktus a már akkor is erősen lazuló fiskális politikával, a kiszámítható forintárfolyamhoz szokott gazdasági szereplőkkel, illetve a lobbierejüknek gyakran engedő politikával is.
origo.hu
Kigyulladt egy raktár Újpesten
