Simor kerülné a belpolitikát

Nem a kormány a célpontja a jegybank által megfogalmazott üzeneteknek; akkor kell megszólalni, ha mondanivalónk van, és az a piac számára fontos – így nyilatkozott a Figyelőnek adott interjújában Simor András, a jegybank leendő elnöke. A lap ma megjelenő számából az is kiderül: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) következő vezetője nehezen hagyta ott jelenlegi állását. (Simor a Deloitte elnök-vezérigazgatói posztját tölti be – a szerk.)
A gazdasági hetilap internetes kiadása, a FigyelőNet tegnapi ajánlója szerint Simor azt mondta: „A Magyar Nemzeti Bank elnökének lenni különleges megtiszteltetés, és a feladatot jól megoldani óriási kihívás.” Ugyanakkor a jegybankelnöki tisztség elfogadása ellen érvek is szóltak. Például az, hogy Simor nem szeretne a belpolitikai élet kereszttüzében állni. Amennyiben a kabinet megvalósítja a konvergenciaprogramot, és megteszi mindazokat a részletintézkedéseket, amelyek biztosítják a megjelölt célok megvalósulását, akkor viszonylag nyugodt és békés együttélés várható a jegybanki monetáris politika és a kormány gazdaságpolitikája között – vázolta fel a kormány és a jegybank várható viszonyát azt MNB leendő vezetője. Hozzátette: egyelőre nincsenek jelöltjei a megüresedő alelnöki posztokra. A Figyelő forrásai szerint a konvergenciaprogram elkészültét irányító tanács volt Simor „vizsgafeladata” Gyurcsány Ferencnél, és a kormányfő ezután döntött Simor jelölése mellett.
Megírtuk, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt pénteken jelentette be, hogy Simor Andrást jelöli Járai Zsigmond utódjául az MNB élére. Miután Simort a szakma hónapok óta a legesélyesebb jelöltnek tartja az MNB élére, személye nem keltett meglepetést. Simor első nyilatkozatában azt hangsúlyozta: nem lát okot arra, hogy fel kellene hagyni az inflációscél-követés politikájával, fontosnak tartja a jegybanki függetlenséget, és elsődleges célja az árstabilitás elérése. Hangoztatta a kormánnyal való együttműködés szükségességét is, hozzáfűzve, hogy a monetáris politika része az ország gazdaságpolitikájának. A jegybankelnököt a köztársasági elnök nevezi ki, mérlegelési joga azonban nincs, a kinevezést nem utasíthatja el, és a kinevezési okmányt ésszerű időn belül alá kell írnia. Az új jegybankelnök márciustól töltheti be a posztot.