Esett az eső. Meredeken kapaszkodunk fel gépkocsival az erdei úton a Mátrába. Település sehol, csak fák, néhol tisztás, patak, vízmosások és a természet idegnyugtató csendje, amikor meghalljuk a kutyák ugatását. Helyben vagyunk, mondtuk, és valóban, még egy jobb kanyar felfelé a lejtőn, és megpillantottuk Chrudinák Alajos házát a hegytetőn a sok kutyával, akik veszedelmes ugatással rohantak felénk. Szerencsénkre megjelent a gazda magas alakja, akinek kiáltására, ha morogva is, de meghátráltak. Ali – így nevezik őt a szakmában – szokásos eleganciájával fogadott, frissen vasalt kék ingben, fekete zakóban és már vezetett is minket befelé a körpanorámás nappaliba, ahol feleségét, Ágnes asszonyt üdvözölhettük.
– Munkája révén évtizedekig a nyilvánosság középpontjában volt, az utóbbi években nem lehet hallani ön felől, otthagyta a fővárost, és elvonult feleségével együtt a Mátra erdőségeibe. Itt jó ideig egy faházban laktak, pár hónapja költöztek be a hat éve épülő, még mindig befejezetlen otthonukba. Mi késztette a változtatásra?
– A megváltozott körülmények, de mindig is szerettem a természetet, az erdőt, az állatokat, a szabadságot. Azt terveztem, a kedvenc magyar fajtákból egy-egy rackát, mangalicát, lovat tartok majd. Nem holmi nyereségért, hanem szeretetből. Ám kiderült, ez a hobbi nagyon sokba kerül, s erre nem futja a nyugdíjamból.
– Kutyái viszont vannak.
–A faluból kivert kutyák menekültek ide lesoványodva, betegen. Most heten vannak, mint a gonoszok (Picúr, Boby, Lexi, Leila, Lili, Lior és Albert). Orvoshoz vittük őket, enni adtunk nekik és most már életerős, veszélyes házőrzőkké váltak.
– Életmódváltásának mi volt a másik oka? Elmenekülni a zűrzavarból?
– Sok emberből kiirtották az együttérzést és a szolidaritást, de az állatok mindig hűségesek és ragaszkodók. Nem menekültem el, előadásokat tartok, külföldi konferenciákra hívnak, könyvet írok és az interneten tartom a kapcsolatot a világgal, a nemzetközi sajtóval. Bajaink eredendő oka szerintem lelki-erkölcsi természetű. Se önbizalom, se jövőkép: magyarok milliói számára a mindennapi túlélés maradt az egyetlen lehetséges életcél. Magyarországot mély morális és törvényességi válság gyötri, amely veszedelmes hatalmi válsággá terebélyesedett. Gyurcsány most szellemi, verbális és rendőrterrorral, pénzügyi fortéllyal, „reformokkal” igyekszik elriasztani a magyarságot erkölcsi felelősségétől és kötelességétől. Egyre jobban fél a magyar nemzettől. Ez a félelem, ez a paranoia hajtja őket ellenünk. Ezért bélyegeznek bennünket irredentának, magyarkodónak, fasisztának, antiszemitának, bűnös nemzetnek vagy bárminek.
– Az egyik legnevesebb külpolitikai szakértő volt, de közel-keleti szakértőként a legjobb és leghatékonyabb. Bár hetvenéves lesz nemsokára, mégis szellemi és fizikai ereje teljes birtokában van. Ma már nem számítanak önre a televízió képernyőjén, leírták, ahogyan szokták mondani, míg hasonló korú, a liberális oldalon ügyködő néhány kollegája ott virít a képernyőn.
– Nálunk karaktergyilkosságokat követnek el, vagyis rágalmaznak mindhalálig. Ha valaki nem tetszik nekik, nem az ő emberük, akkor az áldozatot megsemmisítik, kikészítik. 1972-ben, amikor az első filmet megalkottam Erdélyről, rögvest rám sütötték a bélyeget: magyarkodó, irredenta vagyok. Chrudinák magyarkodik – mondták a kádári időkben –, mert dacolva a tilalmakkal, volt merszem elsőként elmondani, mi történt a Trianonban elcsatolt magyarsággal és Erdéllyel. Epilógus: az erdélyi kultúra a magyar civilizáció és kultúrkör része, ezért összetartozunk. A hatalom tajtékzott, de filmjeimnek olyan hazai és nemzetközi sikere volt, hogy akkor nem tudtak félreállítani.
– Beszéljünk a külpolitikáról. A hetvenes–nyolcvanas években közel-keleti riportjai, Arafattal, Saronnal, Asszaddal, Gemajellel, Rabinnal, Khadafival készült interjúi tették nemzetközileg is híressé. Önön keresztül ismertük meg a palesztin nép sanyarú sorsát, az izraeli megszállást és az olajháborúkat. Mint orientalista jól ismeri az arab nyelvet és szokásokat. Sémi filológiát tanult Germanus Gyulánál az ELTE BTK-n, később ugyanott tanított. Hogy látja ma az arab világ konfliktusát Izraellel és az Egyesült Államokkal?
– A válság lényege, hogy Izrael és az őt támogató Egyesült Államok gyarmatosító politikát folytat a Közel-Keleten, mintegy megismételve a brit és francia hódítók XIX–XX. századi gyakorlatát. Izrael további idegen területeket és regionális katonai középhatalmi státust akar, Amerika pedig az olaj feletti ellenőrzést, stratégiai bázisokat, politikai és gazdaságai hegemóniát szeretne a Közel-Keleten. Mindkét ország vezetése extrém nacionalista erőszak-politikát folytat. Ennek a lényege a megelőző csapás és a beavatkozás előjoga, az erősebb diktál elve. Egyoldalú katonai lépéseket tesznek, felrúgják a nemzetközi törvényeket, mert azt hiszik, törvények fölött állnak. Vallási és politikai mítoszaik szerint az egyik Jehova kiválasztott népe, a másik elhivatott felsőbbrendű, szuperhatalom. Az izraeli megszállást bíráló tudósításokat azért is készítettem, mert akkor Magyarországot a Szovjetunió igázta le. Az áthallásokat a magyar közönség nagyon jól értette és élvezte. Nem véletlenül volt a Panorámának 15 évig a legnagyobb a nézettsége.
– Igen, de a nemzeti felszabadító harc olykor a terrorizmusba torkollt. Gondolok a müncheni olimpia idején az izraeli sportolók elleni merényletre, amit a Fekete Szeptember hajtott végre, vagy legutóbb a legsúlyosabb terrorista akcióra négy repülőgéppel, amely többek között New York legmagasabb két toronyházát, kereskedelmi központját döntötte romba, sok ezer áldozattal. Ez az amerikai nép óriási drámája volt.
– Ez kétségtelen, de ezek a terrorista akciók az előbb említett évszázados gyarmatosításnak, gazdasági kizsákmányolásnak, a rettenetes szegénységnek és kilátástalanságnak egyenes következményei és okozatai. Igen, rendőri kriminalisztikai módszerekkel is fel kell lépni a terrorista bűncselekmények mint világjelenség ellen, amely Káintól és Ábeltől napjainkig végigkíséri az emberiséget. De Bush teljesen belebonyolódott az általa rendkívül homályosan és álteológiailag értelmezett terrorellenes háborúba. Számára most ez a központi kérdés. Így született a gonosz, mint fő ellenség, a terrorizmus ötlete: „aki nincs velünk, az ellenünk”. Az európai demokráciák ilyen alapon persze nem is értettek egyet Bush absztrakt terrorellenes háborújával, ahol egyedül ő döntheti el, hogy ki a jó és ki a gonosz. Bush úgy beszél erről az általános jelenségről, a terrorizmusról, mint Amerika ellenségéről, megfeledkezve arról, hogy a terrorizmus a gyilkolás technikája és taktikája, de nem maga az ellenség. Brzezinsky szerint ez olyan, mintha azt mondanánk, a II. világháborút nem a nácik, hanem a villámháború vagy a kamikáze ellen vívtuk volna. Persze, ha valaki globális háborút indít egy láthatatlan és megfoghatatlan fantom ellen, akkor olyan lelki- és elmeállapotba kerülhet, amelyben veszélyes túlzásokra, a valóság eltorzítására és szüntelen hazudozásra is képes. A hazugság és erőszak kultúrája, mint a hatalom lényege feltűnő módon elterjedt az amerikai és sajnos a magyar politikai és gazdasági életben is. Ma már szemrebbenés nélkül hazudnak, eszükbe sem jut, hogy maszkírozzák, elleplezzék hazugságaikat – lásd Gyurcsány egész életművét. A terrorizmus ellen csak erőszakkal, globális háborúkkal nem lehet megnyugtató eredményt elérni. Elsősorban politikailag és gazdaságilag kellene mielőbb rendezni közös dolgainkat a harmadik világ elnyomott népeivel. Így a terrorjelenséget évszázadok óta előidéző és gerjesztő társadalmi, gazdasági és rasszista okokat kellene politikailag megszüntetni. Ugyanis a közel-keleti konfliktus nem akkor oldódik meg, ha a palesztinok nem robbantanak, hanem akkor, ha Izrael végre kivonul az általa 40 éve megszállt Palesztinából, ha az amerikai hadsereg távozik a megszállt Irakból. A szeptember 11-i New York-i mészárlás óta Washington csak újabb katasztrófákat okozott háborúival. Irakot lerombolta, véres felekezeti háborút robbantott ki, amelyben százezrek halnak meg.
– De ez következmény volt. Nem?
– Nem, mert az amerikai hazudozások után kiderült, Irak semmilyen szerepet nem játszott a szeptember 11-i robbantásban.
– Azt gondolja, Irakban nem a demokrácia megteremtéséért folyik a harc?
– Viccel? Ez blöff. Eleinte hazugságokkal próbálták igazolni Irak lerohanását. Amikor lelepleződtek, az iraki nép felszabadításáról, a demokrácia megteremtéséről kezdtek fecsegni. Az amerikai külpolitika szinte kizárólag ilyen primitív, demagóg magyarázkodásokkal, hamis jelszavakkal igyekszik leplezni az iraki háború véres valóságát, az arab ország teljes tönkretételét. Chomsky professzor szerint „Bush elnök ócska szlogenekkel helyettesíti a stratégiát”.
– Az USA át akarja rajzolni ismét a Közel-Kelet térképét? Ezért van bent Afganisztánban és ezért fenyegeti Iránt?
– A háborúk elsődleges célja egy új, tartós amerikai birodalmi hegemónia megteremtése a Közel-Keleten. Nemcsak George W. Bush, hanem Bill Clinton elnök is az amerikai katonai fölényre támaszkodva igyekezett politikai és gazdasági világuralmat teremteni. Az amerikai gazdaság jövője már évtizedek óta összefonódik a katonai és politikai hatalom hegemonisztikus törekvéseivel. Ez felgyorsult Bush elnöksége alatt, aki katonai kalandokkal igyekszik leplezni az amerikai gazdaság gyengülését. Ahogy egyre drámaibbá válik a helyzet Irakban és Afganisztánban, a kiutat Bush elnök nem a befuccsolt politikája megváltoztatásában keresi, hanem a háború szinte paranoiás eszkalálásában. Az amerikai katonai vezetés Bagdadban ma már arra készül, ha hat hónapon belül nem győznek Irakban – ami szinte elképzelhetetlen –, akkor egy vietnami típusú összeomlásra és az amerikai csapatok gyors megfutamodására lehet számítani. A birodalmi ambíciók Irakban kudarcot vallottak, amiért a Fehér Ház most az általa felállított iraki bábkormányt okolja. Ez az iraki fiaskó nemcsak Washington stratégiai pozícióit ássa alá, de szégyent hoz Amerikára és világszerte növeli az Amerika-ellenességet. Oroszország és Kína most úgy érzi, sokat nyerhet Amerika megalázó iraki kudarcából. Így nem valószínű, hogy a megsebzett szuperhatalom segítségére sietnének.
– Gyurcsánynak mi érdeke fűződik a feltétel nélküli Amerika-barátsághoz?
– A hatalom. A szuperhatalom vállveregetése kell a csatlósnak. A szolgálom őt, tehát vagyok. Bush is abszolút hatalomra törekszik. A terrortámadás után első lépése a hatalma központosítása volt. Számára nem létezik törvény, jog, alkotmány, demokrácia, csak az elnök és az elnök háborúja. Pártja tavaly ezért vesztette el a választásokat.
– Nem nagyon Amerika-ellenes?
– Nem Amerikát, hanem Bush elnök politikáját bírálom. Számonkérés esetén a Bush-kormány erkölcsi vétségei, a foglyok kínzása, az emberi jogok lábbal tiprása szerintem sokkal nagyobb súllyal esnek latba, mint a diplomáciai és stratégiai mulasztások és kudarcok. Bush és Gyurcsány is már régen elvesztette szavahihetőségét és erkölcsi tekintélyét, ami pedig egyedül törvényesíthetné, legalizálhatná hanyatló politikai hatalmukat. A politika csúcsán sajnos itt is, ott is kevés a jellemes ember.
– Ez a politika veszélybe sodorhatja a világot?
– Bush már öt éve ezt teszi. A sors iróniája, hogy éppen a balsorsú, szerencsétlen iraki népnek sikerült útját állnia Amerika birodalmi törekvéseinek, amelybe csaknem belepusztul. Az amerikai hadsereg kudarcot vallott, a háborút elvesztették, ám Bush elnök ezt nem meri bevallani, ő még mindig valamiféle fantomszerű győzelmet akar kicsikarni. Közel-keleti politikájában kezdettől fogva az önös érdek, az álszent küldetéstudat és az arrogáns tudatlanság visszataszító, torz kombinációja érvényesül.
– Mi lehet az Egyesült Államok közel-keleti politikájának a vége?
– Az iraki háború eget verő külpolitikai és katonai baklövésként, amolyan igazi elnökbuktató történelmi, stratégiai és erkölcsi sorscsapásként vonul majd be az amerikai történelembe. Bush elnök mégis egy újabb háborúra készülődik, hogy elfelejtesse azt a szörnyűséget, amit Irakban műveltek. Izrael azt szeretné, ha már tegnap megtámadták volna Iránt. Ha folytatódik az amerikai megszállás és vérontás Irakban, szinte elkerülhetetlen a fegyveres konfliktus Iránnal és az iszlám világ jelentős részével. Egy Irán-ellenes katonai kaland beláthatatlan következményekkel járna, és megrendítené az egész világgazdaságot és a nemzetközi viszonyokat. Az olaj ára az ötszörösére emelkedhet.
– Magyarországnak milyen a külpolitikája?
– Miért, van ilyen? Szerintem nincs, mivel belpolitika sincs. Ami itt folyik, az a hatalom elcsaklizásának, a nemzet kifosztásának, a hazudozásoknak és az erőszaknak a groteszk keveréke, mint ahogy Gyurcsány miniszterelnök üzenete és szóáradata sem más, mint szándékos demagógia, megtévesztő halandzsa vagy történelmi tudatlanság. Ez az igazi veszély, amely az országot, valamennyiünk érdekeit fenyegeti.
– Visszagondolva negyvennégy éves riporteri munkájára, elégedett?
– Nehéz körülmények között, de olyan időkben alkothattam és mondhattam el a nézőknek a véleményemet, amikor Magyarországon érlelődött a felismerés és a tenni akarás. 1956-ban megfogadtam, bármi is lesz, nem fogom be pörös számat. Műsorainkkal lelepleztük a zsarnokságot, a magyarellenességet és felébresztettük honfitársainkban a hazaszeretetet, az igazság, a szabadság és a változás utáni vágyat. Az országot és a világot járva örömmel látom, hogy a rendszerváltó nemzedékek határon innen és túl ma is szeretettel, empátiával és átéléssel emlékeznek arra, volt egyszer egy Panoráma.
origo.hu
Tízemeletes ház égett Szombathelyen, ki kellett üríteni az épületet - videó
