Titokban tartanák a berlini nyilatkozatot

Németország titokban tartja annak az úgynevezett berlini nyilatkozatnak a szövegét, amelyet vasárnap adnak ki az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó római szerződés ötvenedik évfordulójának jubileuma alkalmából – véli többek között a cseh kormány és az Európai Parlament néhány képviselőcsoportja.

Prága tiltakozó levelet küldött Berlinbe, mert néhány nappal a berlini deklaráció aláírása előtt a cseh kormány nem ismeri annak teljes tartalmát – közölte tegnap a Lidové Noviny napilappal Alexander Vondra cseh kormányfőhelyettes. Prága továbbá azt is kifogásolja, hogy a dokumentumot állítólag csupán a három EU-intézmény vezetője fogja aláírni: a tanács részéről Angela Merkel, az unió soros elnöki tisztét betöltő Németország kancellárja, José Manuel Barroso bizottsági elnök, illetve Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke. „Nem értem, akkor miért kell Berlinbe küldeni az államelnököt” – közölte Vondra, akinek nyilatkozatát az MTI idézte. Csehországot a berlini találkozón Václav Klaus cseh államfő fogja képviselni.
Noha a német kormány szóvivője azonnal cáfolta Csehország kifogásait, mondván, „Csehország éppúgy be volt vonva az előkészületekbe, mint bármely más tagállam”, korábban Lengyelország és Nagy-Britannia is tiltakozásának adott hangot. Az Európai Parlamentben is heves viták alakultak ki a deklaráció titokban tartása végett. Graham Watson, a liberálisok frakciójának vezetője „kísértetdeklarációról” beszélt, Daniel Cohn-Bendit a zöldek csoportját képviselve kijelentette, ilyen dokumentumokról nyíltan kell beszélni. Az Európai Néppárt magyar delegációját vezető Szájer József ugyanakkor lapunknak elmondta, látta a deklaráció vázlatát, amelyet a német elnökség minden uniós tagállamnak eljuttatott. Szájer szerint a nyilatkozat általános jellegű szöveg, így nagyobb meglepetésekre nem kell számítani.
Az EUobserver internetes portál tudni véli, hogy a berlini nyilatkozat öt részből áll majd, és nem lesz hosszabb három oldalnál. Az első három passzus várhatóan az európai integráció sikerét, az együttműködést és a központi értékeket taglalja, míg a negyedik rész az EU prioritásaival foglalkozik, így az energiapolitikával és a klímavédelemmel. A nyilatkozat utolsó fejezetébe elképzelhetően az uniós alkotmány kérdésköre kerül. A német elnökség 2009-ig az uniós szerződés egyszerűsített formáját szeretné elfogadtatni a tagállamokkal.