Alig jövedelmez idehaza a vendéglátás

Panaszkodnak a vendéglátósok, mert vállalkozásaik túladóztatottak, a szektornak nincs kiépített nagykereskedelmi hálózata, a költségek folyamatosan nőnek, míg az árrés dinamikusan csökken. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) reprezentatív felméréséből kiderül: az üzlettulajdonosok 100 százaléka véli úgy, hogy az idei évet rossz eredménnyel zárja, és 99 százalékuk okolja ezért a kormány kisvállalkozásokat sújtó gazdaságpolitikáját.

Magyarországon a lakosság alig 20 százaléka jár vendéglőbe, mert luxusnak, esetenként aránytalanul drágának tartja az éttermi szolgáltatásokat. Ez a tendencia a megszorítások időszakában erősödni látszik, mert az egy üzletre eső átlagforgalom az előző hónapokban több mint 20 százalékkal csökkent. Hozzájárul mindehhez, hogy a századforduló idején még társadalmilag elismert hivatás mára felhígult, a minőség általánosan romlott. Statisztikák szerint több mint 56 ezer vendéglátóhely van hazánkban.
A kormány az utóbbi évek során egyszer sem vállalta fel a nagyobb adóbevételeket eredményező, forgalomélénkítő megoldásokat, mindig csupán az előre kiszámítható elvonásokra építette politikáját – hangzott el tegnap a parlament sport- és turisztikai bizottságának ülésén, ahol a pénzügyi és gazdasági tárca képviselőinek jelenlétében Háber Tamás MVI-elnök számolt be a vendéglátás helyzetéről. – A napjainkban válságban lévő vállalkozások azonban joggal várják el, hogy politikai ígéretek helyett most már kézzelfogható intézkedéseket hozzon a kormány – közölte az elnök.
Azt a gazdasági tárca is elismerte beszámolójában, hogy a vendéglátók bevétele a korábbi évek 12–14 százalékához képest tavaly csak kismértékben (1,4 százalékkal) nőtt. Háber Tamás szerint a szakmát 26–30 jogcímen sújtó elvonás mértéke kétszeresen meghaladja az uniós átlagot. A turisztikai szolgáltatások átlagos adóterhe a közösségen belül 3–25 százalék között mozog. Hazánkban az áfakulcs emelése például a visszaigénylési jog mellett is a költségvetés bevételeit növelte, a vendéglátásban ugyanakkor vagy az árrés szűkülését, vagy a kényszerű áremelés miatt forgalomcsökkenést, likviditási gondot okozott.
– Lakossági árainkat nem tudjuk tovább emelni, költségeink viszont folyamatosan nőnek, így csak a forgalom élénkítésével lehetne javítani eredményeinken, de ennek gátat vet a fizetőképes kereslet folyamatos romlása – vázolta az elnök. Ezt a tendenciát fokozza a bevásárlóközpontok elszívó hatása, a szakma élőmunka- és eszközigényessége. Kovács Ferenc, a bizottság fideszes tagja megerősítette: a magyar jogszabályok többsége diszkriminálja a kisvállalkozásokat, míg a multikat érezhetően támogatja, hisz a vendéglátásban kötelező szintű szakképzés a gyorséttermi láncoknál például nem elvárás. A szakbizottság állásfoglalást vár a gazdasági tárcától a problémákra.