Veszélyben a spanyol gazdaság?

Kedden reggel nyitáskor aggasztó tényt tapasztaltak a madridi tőzsdén, az irányadó Ibex 35-ön. Az utóbbi hónapok vezető spanyol ingatlancégének tekintett Astroc részvényei alig fél óra alatt 19,98 százalékot zuhantak, 14,10 euróra. Mindez azért okozott nagy riadalmat, mert a cég egy hét alatt elvesztette értékének kétharmadát: a papírjai valamivel több mint 45 euróról 15-re estek vissza. A BBC honlapja pedig szerdán már idézte a Financial Times elemzőjének véleményét: minden jel arra vall, hogy a spanyol ingatlanbuborék nagyon közel áll a kipukkanáshoz. S bár a spanyol tőzsdére egy nappal később visszatért a nyugalom, az építőipari és ingatlancégek, bankok, vagyis a keddi nap egyértelmű vesztesei csak átmenetileg lélegezhetnek fel. A spanyol gazdaság az utóbbi időkben évi háromszázalékos ütemben növekedett, de főleg a nagy építőipari ágazat terjeszkedése révén. Elemzők nem zárják ki azt a lehetőséget sem, hogy a válság a bankszektorra is átterjed, amely az ingatlanágazat pénzügyi manővereit támogatta, s kedden ugyancsak érzékeny veszteségeket szenvedett. Az ingatlancég meggyengülése egybeesik a spanyol lakásárak esésével, amelyek tíz év alatt több mint 150 százalékkal emelkedtek. A lakásprobléma súlyosságát jelzi, hogy José Luís Rodríguez Zapatero, a baloldali spanyol kormányfő 2004-ben külön lakásügyi minisztériumot hozott létre, s három héttel ezelőtt a rendkívül kis méretű, 10 négyzetméteres lakások gyártása is szóba került .
Az Astroc összeomlásának magyarázatához egy kicsit vissza kell nyúlni az időben, 2004 elejére, a spanyol általános választások előzményeihez. Ekkor az El Paísban, a legnagyobb példányszámú spanyol napilapban elemzések jelentek meg a liberális Aznar-kormány nyolcéves tevékenységét értékelve. A baloldalhoz közeli lapban Cándido Méndez, a szocialista szakszervezet, az UGT vezetője arra figyelmeztette az éppen győzelemre álló Aznar kormányát, hogy ha győz is, előbb-utóbb szembe kell néznie a növekedést még fenntartó tényezők elmúlásának következményeivel. A nagy privatizációk után már nem lesz még egyszer mit eladni, az egyelőre alacsony kamatlábak felszökhetnek, s amint tartósan visszaesik a tégla, ára vagy az építőipar nem jut olcsó munkaerőhöz, fékeződhet az építkezési lendület. (Aznar 1997– 2001 között, az állami cégek privatizációs hulláma során 33,5 milliárd eurónyi bevételre tett szert.)
A keddi krach minden bizonynyal befolyásolja Spanyolország két nagy jelenlegi üzletét. A Banco Santander Central Hispano, a legnagyobb spanyol bankkonszern el szeretné happolni az ABN Amrót a brit Barclays elől, a német E.ON pedig a legnagyobb spanyol áramszolgáltatót, az Endesát akarja megszerezni.