A jelenlegi besorolás szerint az éttermeket egy I–IV-ig terjedő skálán osztályozzák. Az alap a III. kategória: az ide sorolt éttermeknél kikötés például a légcsere biztosítása, a tiszta evőeszköz, valamint a pincérek megfelelő személyes higiéniája. Az I. kategóriás étterem „extrája”, hogy a vendéget belépéskor fogadják, és külön helyiség áll a dohányzók rendelkezésére. Ez a számok szerinti besorolás szűnne meg év végéig, és a helyét az étterem jellegének megfelelő elnevezés venné át: a melegkonyhás üzleteknél nyolc, a nem melegkonyhásoknál öt, az italboltoknál négy, a cukrászatiaknál pedig öt kategória lenne. A csúcson ezentúl a „restaurant” állna, ez lenne a mostani I. kategóriás étterem neve.
Ez az újrasorolás egyebek mellett azért aggályos, mert például vidéken az étterem helyett sokfelé vendéglők vagy csárdák képviselik a magas minőséget, ezek funkció szerinti átnevezése visszalépést jelentene. A tervezet részszakképesítés megszerzését is előírja, ami a munkáltatóknak és a munkavállalóknak újabb anyagi terhet okozna. A szövegben olvasható: a módosítás nem kapcsolódik a kormányprogramhoz, de a gazdasági miniszter jóváhagyta.
A szakmai szervezetek tiltakoznak a tárca által nemzetközinek tartott újítások ellen, mert olyan dolgokat is kötelezővé tesznek, amelyek a piaci igényekhez alkalmazkodó üzlettulajdonos döntései voltak eddig. Ilyen például, hogy hány idegen nyelven beszéljenek az alkalmazottak, kell-e többnyelvű étlap, a mellékhelyiség használata ingyenes vagy sem, illetve hogy a vendégnek jár-e ivóvíz az étel mellé.
– Érthetetlen, miért kellene a restaurant vagy a pub szavakat kötelezően alkalmazni a magyar kifejezések helyett – véli Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Lapunknak elmondta: a tervezet túlszabályozott, és az érvényes rendelettel szemben nem jelez minőségi különbséget – ezért a jelenlegi besorolás megtartását és újratárgyalást kérnek a tárcától.
origo.hu
Századvég: Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP
