– Ne essünk csapdába, amikor a reklámokból azt halljuk: vegyél fel mindenre hitelt, sőt adósságaid törlesztésére újabb kölcsön a megoldás – mondta lapunknak Lénárd Mariann főtitkár a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületétől. Károsulttá az válik, aki önhibáján kívül kerül szorult helyzetbe; emögött általában túlvállalás, hirtelen betegség vagy a munkahely elvesztése áll. Többségben vannak azok, akik hitelt hitelre halmoznak, s a dominóelv alapján „borulnak be”. – Ennek fő bűnösei a félrevezető banki hirdetések – véli Lénárd Mariann.
*
Lénárd Mariann főtitkár szerint nem milliókért kellene főműsoridőben bólogató kutyát sugározni. A valóban elégedett ügyfélnél nincs jobb reklám.
Jellemző az is, hogy a pénzintézetek nem mérik fel kellőképpen a potenciális ügyfél fizetőképességét. Létezik ugyan a bankközi adóslista (BAR), melyen most 400 ezer ember neve szerepel, ám az egyesület szerint ennél jóval több elbukott hitelről van szó. A három éve működő nonprofit szervezet jogászai ismerik a kölcsönért folyamodók gondjait, szemben a bankokkal, melyek többsége a főtitkár szerint nem ügyfélbarát módon kezeli a partnert. Úgy látja, a pénzintézetek – ha az adós „bajba kerül” – elzárkóznak az emberi megoldások elől, mereven ragaszkodva a szerződésben foglaltakhoz.
– A legdurvább példa a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) általános hitele, amely 30 napos fizetési késedelemnél azonnal felbontja a szerződést – állapítja meg a főtitkár. Szerinte az a legnagyobb probléma, hogy a magyar pénzügyi kultúra a nyugati társadalmakéhoz képest elmaradott. Ráadásul könnyű megtéveszteni a jogi és pénzügyi jártassággal nem rendelkező ügyfeleket, akiket csupán a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával komoly károk érnek.
– Ismerünk olyan esetet, amikor a hitelfelvevő már minden szükséges papírt elintézett, kifizette a járulékos költségeket, s a bank még közli: ahhoz, hogy pénzhez is jusson, ki kell fizetnie a százezres folyósítási jutalékot. Sajnos – mondta a főtitkár – a legtöbb bank úgy van vele, a hatalmas nyereségbe belefér egy-két versenyhatósági büntetés.
Mihálovits András, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szóvivője arról tájékoztatta lapunkat, hogy minden hazai banknak vannak olyan hirdetései, amelyek megtévesztik a fogyasztókat. Jelenleg nyolc pénzintézet félrevezető hirdetéseit vizsgálják, az MKB és a CIB reklámjainak ügyében várhatóan június közepén hoz döntést a Gazdasági Versenyhivatal.
– A hivatal eddig csak az OTP Bankot bírságolta meg százmillió forintra, mivel egyik reklámjában a fogyasztókat megtévesztő módon azt állította, hogy az ügyfél a bank hitelkártyatermékeit akár 45 napig kamatmentesen használhatja, miközben ez csak bizonyos (a hirdetésben nem szereplő) feltételek teljesülése esetén valósulhat meg – fogalmazott a sajtószóvivő. – Az OTP bejelentés alapján történő vizsgálatával a piactisztítást is megcéloztuk, de mivel más pénzintézetek érdemben nem változtattak hirdetéseiken, az egész ágazatra kiterjedő vizsgálattal párhuzamosan kénytelenek vagyunk minden esetet külön is megnézni.
Hozzátette: igaztalanok azok a pénzintézetek részéről megfogalmazott vádak, amelyek szerint a Gazdasági Versenyhivatal torzítaná a piacot a bankok egyenkénti vizsgálatával. Minderre nem volna szükség, ha az OTP elmarasztalásából okulva valamennyien változtatnának hitelhirdetési gyakorlatukon. A bank egyébként bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, ítélet szeptemberben várható.
Szerettük volna megtudni az említett bankok üggyel kapcsolatos álláspontját is, ám lapzártánkig nem reagáltak megkeresésünkre.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) egyébiránt március végéig 1463 fogyasztói panasz érkezett, ez negyedével több, mint egy évvel korábban. A bankokkal szemben a legtöbb panaszosnak elszámolási problémája van, illetve a szolgáltatás minőségét kifogásolják.
A kormányfő versenypárti. Többek között a bankok közötti verseny és a pénzintézeti szolgáltatások ára volt a központi témája a húszéves kétszintű magyar bankrendszert ünneplő csütörtöki konferenciának.
A felszólaló Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy vélekedett: a banki szolgáltatások további fejlődéséhez a verseny és az átláthatóság növelése, valamint a költségek csökkentése szükséges. A kormányfő szerint a jelenleginél erőteljesebb verseny az egész ország és a pénzpiac valamennyi szereplőjének érdekét szolgálná. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai bankok az elmúlt években a gazdasági növekedés motorját jelentették, miután komoly fejlesztéseket hajtottak végre, számottevő humán tőkét teremtettek, s finanszírozták az állami beruházásokat.
A pénzintézetek különadózását illetően a Magyar Bankszövetség elnöke így fogalmazott: a bankok nem várnak állami támogatást, sem negatív, sem pedig pozitív diszkriminációt, azt ugyanakkor joggal kérhetik, hogy az állam teremtsen számukra stabil, kiszámítható feltételeket. (Sz. E.)
origo.hu
A reggeli csúcsban hibásodott meg az M2-es metró Budapesten
