Több kutatást végzett már az országos hálózatú multivállalkozásoknál a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ). – A vizsgálatot az indokolta, hogy miközben növekvő hangsúlyt kap az uniós bérfelzárkóztatás követelménye, egyre több panasz érkezik hozzánk. A multik megtiltják az alkalmazottaknak, hogy házon belül egymással a bérekről beszéljenek, a dolgozók mégis nehezményezik, hogy fizetésük elmarad a más településen lévő kollégáikétól – mondta lapunknak Mátraházi István alelnök. – A nemzetközi cégek bérpolitikájukat a területi jellemzők szerint alakítják. Ahol áruházat nyitnak, megnézik, mekkorák a bérköltségek, és milyenek a régió átlagjövedelmei. Erre ők rátesznek néhány százalékot, így a kínált munkakör vonzó a helyieknek. Ez önmagában nem meglepő, az viszont már feszültséget okoz, ha egy vállalaton belül az egyik régió pénztárosa többet keres, mint a másiké. Holott a munka törvénykönyve előírja, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Az unióban voltak már bírósági eljárások emiatt. Nem vetjük el mi sem a próbaper lehetőségét, azonban ez a kérdés jogi eszközökkel ma megoldhatatlan – mondta az alelnök. Szerinte a próbaper csak akkor sikerülne, ha azt a politika is támogatná. – Tisztázni kellene, egy ország vagyunk-e, és a piaci versenyt, a régiós különbségeket is eszerint kéne szabályozni. Az is probléma, hogy ugyan számos panasz érkezik hozzánk az alkalmazottaktól, névvel viszont kényszerhelyzetük miatt már nem merik azt vállalni – fejtegette Mátraházi István.
A legszembetűnőbb bérkülönbségeket a legnagyobb fizetéseket adó Tescónál tapasztalta a szakszervezet. A cég Békés, Borsod, Hajdú, Nógrád, Somogy, Tolna megyei bevásárlóközpontjaiban az átlagfizetés csaknem 30 százalékkal, míg Győr, Fejér, Heves, Vas megyékben a jövedelem nagyjából 20 százalékkal marad el a fővárosi átlagtól. Az üzletláncok összevetésében a Spar és a Plus boltokban a legalacsonyabbak a fizetések, de kisebbek az eltérések is: 10-20 százalékos lemaradás van Budapesthez képest. Ez jellemző a Csemege-Match, a Metro és a Praktiker fizetéseire is.
– Nálunk a bérezés mégsem a végzett munkától függ, sokkal inkább egy másik ismert összefüggés érvényesül: ahol szegény a lakosság, ott szegények a kereskedők és alulfizetettek az alkalmazottak. Ez a multiknál meglepő. A magyar hálózatokat azért nem lehet összehasonlítani velük, mert ők inkább beszerzési közösségekhez tartozó kis- és középvállalkozók – magyarázta Mátraházi. – Mostanában egyre kevésbé jövedelmező a kereskedelem, a hazai vállalkozások nem is bérpolitizálnak, hanem apadó tőkével, kevesebb haszonnal azon küszködnek, hogy ki tudják termelni a megemelt bérminimumot.
– A világon mindenütt, így nálunk is vannak területi különbségek a fizetésekben. Cégünk is követi a munkaerőpiac regionális változásait – reagált lapunknak Bogár Éva, a Tesco helyettes szóvivője. – Teljesen mások mondjuk Békésben, mint Győrben a megélhetési költségek, ahogy az ingatlanok és a szolgáltatások árai is.
Kettészakadt az ország. A fejlett országok közül hazánkban a legnagyobb a különbség a legfelső és a legalsó jövedelmek között – derült ki az OECD legfrissebb adataiból. A Világgazdaság által is idézett jelentés szerint a szervezet ez évi munkaerő-piaci jelentése ugyan mindössze 20 országról közöl ilyen adatokat (Szlovákia és Mexikó például hiányzik a sorból), ám ezek közül mindegyikben sokkal kisebb az eltérés, mint a magyarországi 5,63-szoros. A KASZ felmérése szerint szinte minden cégnél hátul kullog Békés, Borsod, Hajdú, Szabolcs, Tolna megye, vagyis az ország egyébként is sok szempontból hátrányos területein lévő áruházak dolgozói viszik haza a legkevesebb fizetést. A legmagasabb keresetűek között Győr, Fejér és Pest megye található, de e körbe tartozik Vas, Veszprém és Zala megye is. Budapest külön kategória: az átlagfizetések messze itt a legmagasabbak.
origo.hu
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha
