Változás az üzletek működésében

Új kormányrendelet született az üzletek működéséről, amely július 13-tól váltja az 1997 óta érvényben lévő előírásokat. – Ez a második végrehajtási rendelet a kereskedelemben, amely régóta várat magára, mert az általunk javasolt lényeges módosításokat nehezen fogadta el a gazdasági tárca – értékelte lapunknak a friss jogszabályt Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. – Jelentős könnyítést sikerült elérnünk 220-230 ezer vállalkozó esetében. Eredetileg egy éven belül minden működési engedéllyel rendelkező kereskedőnek, vendéglátónak kötelező lett volna az engedélye megújítása, mert mostantól az adószámot és a cégjegyzékszámot, illetve a vállalkozói igazolvány számát is fel kell rajta tüntetni. Sikerült viszont elérnünk, hogy ez csak akkor történjen meg, ha más adat változása amúgy is aktuálissá teszi a cserét. Így nem kell felesleges költséget és külön időt rááldozni.
Az új jogszabályban az üzlet működési engedélyét továbbra is a jegyző adja ki. Újdonság ugyanakkor, hogy a kereskedő az engedély iránti kérelemben helyszíni szemlét kérhet. – Gyorsabb lesz az eljárás, mert a jegyzőnek ezt meg kell tartania, de arra egyúttal meg kell hívnia az összes szakhatóságot is, hogy a procedúrán egyszerre lehessen túl az üzlet – mondta a főtitkár. A működési engedélyt a jegyző továbbra is visszavonhatja, ha az üzlet zavarja a környékbeli lakók nyugalmát. A jelenlegi rendelet a nyugalmas időszakot este 10 és reggel 6 óra között határozza meg, ez viszont ebből a rendeletből kimaradt, a témakört a kereskedelmi törvény szabályozza. A még hatályos rendelethez képest az új jogszabály más struktúrában, egyszerűbben veszi sorra a kiskereskedelemtől a vendéglátáson át a borkimérésig jellemző üzletköröket.
– Jelenleg háromlépcsős engedélyezési eljárás van: előbb ki kell váltani a vállalkozói igazolványt, aztán a szakhatósági engedélyeket, majd a működési engedélyt. Az üzletkör-besorolás most egyszerűsödött, de mi szeretnénk, hogy a rendszert tovább könnyítsék. Hisz a multiknál gyengébb tőkeerővel rendelkező kisvállalkozások – a statisztikák szerint – gyakrabban kényszerülnek tevékenységük megváltoztatására, emiatt ez nekik jelent többletterhet anyagilag – magyarázta a főtitkár. – Régóta szorgalmazzuk már a feketekereskedelem melegágyának számító vásárok és piacok működését szabályozó rendelet megalkotását is, ám ez húzódik.