A kávé is kedvező üzlet a multiknak

Bár Budapesten jó kávézóból ma sincs hiány, mégsem kerülik el a piacot a nemzetközi láncok térhódító törekvései. Jövőre berobban hazánkba a mára 39 országban több mint 13 ezer üzletet működtető Starbucks amerikai hálózat is – állítja az Eston International kereskedelmi ingatlanpiaci tanácsadó. Az elkövetkező években egyre több nemzetközi cég teszi le névjegyét Budapesten.

Az 1971-ben nyitott első Starbucks kávézó alapfilozófiája a minőségi kávé olasz stílusú felszolgálása, azzal az amerikai jellegzetességgel, hogy a forró italt egy speciális hőszigetelő pohárban el is lehet vinni. Mára kifejlődött a gyorskávézók profilja: a frissítő mellett szendvicset, salátát, süteményeket is kínálnak a gombamód terjedő üzletek. A Pizza Hut és Kentucky Fried Chicken éttermeket is működtető American Restaurants Kft. a hírek szerint megállapodást kötött az amerikai vállalattal, így hamarosan nálunk is megjelenik a Starbucks ikonná vált sellős poharával. Az Eston szerint e hálózatok által képviselt életérzés óriási keresletet képes generálni, amelynek gazdasági szerepe az italpiacon egyre nagyobb. A láncok jelenléte ezzel együtt a fogyasztói piac globalizáltságának fokmérője is.
A McDonald’s 2003-ban kialakított első budapesti McCaféi után az elmúlt években sorra jelentek meg a Starbucks mintáját követő hálózatok: például a négy üzletet is működtető Stardust és a California Coffee Company, amely a Nagykörúton és a biatorbágyi Premier Outlets Centerben is megtalálható, vagy a Múzeum körúton lévő osztrák Coffeeshop Company. A legismertebb a magyar piacon az amerikai eredetű Gloria Jeans, a Mammutban és a Hősök terén lévő első két üzletével. Budán egyébként már 1579-ben működött kávézó, a kávéházi kultúra a XIX–XX. század fordulóján élte virágkorát. Az 1990-es évektől Budapest belvárosában reneszánszukat élik a teraszos, viszonylag kis méretű, egyedi üzletek.
– A Starbucks megjelenése Magyarországon már csak csepp a tengerben – mondta lapunknak Berkes Gyula, a Biarritz étterem és kávéház tulajdonosa. – Az előzményekkel van a baj, azzal, hogy egyáltalán beengedték ezeket a nemzetközi láncokat az országba. A multiknál a tulajdonos külföldi marad és a magyar csak alkalmazott lehet. Berkes Gyula olaszországi példát említett, ahol a jogszabályok erősen korlátozzák a gyorséttermi hálózatok, a multik betelepülését. A szakember szerint a globalizálódó étkezési kultúrában napjainkra sorra tűnnek el a magyar értékek és a jellegzetes hazai ízek. Ráadásul a hazai vállalkozók egy része is könynyebbnek találja ma, ha inkább beszáll egy már bejáratott üzletláncba, minthogy sajátos arculatú, magyar jellegzetességeket bemutató vendéglátóhelyet alakítson ki.
A multik többsége száz négyzetméter körüli üzlethelyiségeket céloz meg, erős gyalogosforgalommal bíró, minél látogatottabb helyen. A legnépszerűbb célpontok a plázák: a kávés cégek általában bevételük nyolc-tizenhárom százalékát kitevő bérleti díjjal kalkulálnak. Ez jó esetben huszonötezer eurós havi forgalomnál négyzetméterenként 20-33 euró havi bérleti díjat jelent, ami belvárosi helyen negyven és száz euró között is lehet. Az ingatlanpiaci felmérés szerint a gyorskávézók itthon főként a bevásárlóközpontokban, illetve nagyobb irodaházak környékén bukkannak majd fel.