Az első vásárcsarnokok évszázadnyi múltra tekintenek viszsza hazánkban, jó ideig ezek jelentették a minden igényt kielégítő bevásárlóközpontokat. Többségük megújult formában ma is a zöldséget, gyümölcsöt, napi friss termékeket árusító kiskereskedőknek ad otthont, a vevők viszont elmaradoztak. Többségüket elcsábították a multicégekhez tartozó áruházláncok – olykor néha kevésbé tisztességes eszközöket is bevetve.
– Ha a multik korrekten működnének, nem lenne baj a jelenlétük, és nem is lennének versenyelőnyben velünk szemben – vázolta lapunkkal Kmetty Ágoston, a Csarnoki, Piaci Kereskedők, Vállalkozók Érdek-képviseleti Szövetségének (kofakamara) elnöke, hogyan is tekintenek a kofák az áruházláncokra. – Ha a magyar áru, amit reklámoznak, valóban magyar volna, ha nem árulnának fertőzött paprikát vagy salátát, ha a higiéniai előírásoknak megfelelően tárolnák az árut, ha nem lennének nyitva hét végén is, de főként ha nem élnének vissza erkölcstelen módon az akciókkal, akkor nem tudnának elcsábítani annyi vásárlót sem. A lakosság elszegényedett, az üzletláncok csábító akciói egyre inkább becsalják őket az áruházakba, s ha már a vevő ott van, egyszerre szerzi be a zöldséget-gyümölcsöt éppúgy, ahogy a kenyeret és a fűnyírót is – sorolta a kifogásokat. A fővárosi Nagycsarnokban maga is árusító kofakamarai elnök szerint a legnagyobb problémát napjainkban ez a fajta kereskedelmi erkölcs okozza. – Ezen a kormány sem segít, mert úgy áll hozzá: nem lehet megbüntetni a multit, de ha mégis megteszi, néhány tíz milliós bírság meg sem kottyan egy nagy cégnek.
Kmetty szerint a hagyományos piacok térvesztése a multik térnyerésén s az általános gazdasági helyzeten túl a megváltozott szokásokkal is magyarázható. Mint mondta, a fiatalok már inkább gyorséttermi koszton élnek, de gyakorlatilag eltűnt a befőzési szezon is, így ha vannak is törzsvevők a piacon, csak napi árut vesznek, már nem tudnak bespájzolni. A piacokon működő, jellemzően mikro- és kisvállalkozókat leginkább mégis a megszorítások, a növekvő és követhetetlen közterhek, valamint a túlzott adminisztráció fojtogatja. – Hiába a költségek, mi mégsem adhatjuk drágábban a paprikát, fokhagymát, mert nincs rá kereslet. Ráadásul a hatóságok ellenőrzési gyakorlatát sem tartom épp „vállalkozóbarátnak” – mondta. A jövőt illetően az elnök úgy látja: aki saját erejéből, apadó tartalékaiból kibírja még hat-nyolc évig, az onnantól fellendülésre számíthat. Addigra ugyanis a multik terjeszkedése megáll, és a fogyasztók is rájönnek, hogy a minőségi magyar árut újra a csarnokban keressék.
A hagyományos piac több szempontból sajátos terület. A nagy áruházláncok valóban komoly vetélytársai lettek mára a kiskereskedőknek, ám a piacok még mindig talpon vannak, szemben a hagyományos zöldség-gyümölcs kisboltokkal. Ők jobban megsínylették a multik térhódítását – mondta kérdésünkre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
A hatóság odafigyel a kicsikre. Kiemelt ellenőrzési területnek tekinti a vásárokat és piacokat a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) – tájékoztatta lapunkat a hatóság. Tavaly 852 ellenőrzést végeztek ezen a területen, ezek 56 százalékánál kellett megállapítani jogsértést. Csak a piaci értékesítéssel öszszefüggésben 227 fogyasztóvédelmi bírságot róttak ki 2006-ban. A piacokon továbbra is a beszerzési bizonylatok és az árfeltüntetés hiánya a leggyakoribb.
origo.hu
Magyar Péterék hazudtak a rendezvényük költségeiről
