A KSH turizmusról szóló jelentése szerint az év első öt hónapjában a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások árai kilenc százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Egy szállodai szoba ára naponta átlagosan bruttó 8900 forint volt január és május között, ami már önmagában 375 forintnyi, azaz 4 százalékos drágulást jelent 2006-hoz képest. A turisztikai szolgáltatások árait ugyanakkor több tényező befolyásolja.
– Egyáltalán nem meglepő az ötszázalékos emelkedés nyár elején – mondta el lapunk kérdésére Minári Borbála, a KSH főosztályvezető-helyettese. – Jellemzően ilyenkor kezdődik az iskolaszünet, ekkor működnek a csak nyáron nyitva tartó üzletek, és ekkor jelennek meg a komolyabb tengerparti ajánlatok is. A jelenség tehát évek óta megszokott – mondta. – Előfordul ugyanakkor, hogy a szállodák, valamint az utazási irodák árait egy időre befolyásolja a forint árfolyamának változása. Bár ebben az évben ez nem jellemző, tavaly a forint ingadozása miatt több iroda a szezon közepén drágította öt-hat százalékkal a kínálatát.
Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő vezető elemzője az MTI-nek elmondta: elképzelhető, hogy a külföldi utazások időszaka kissé korábban kezdődött, ezért az első adatok alapján nem lehet ítélni és csak a három nyári hónap együttes eredményeiből érdemes a mélyebb összefüggéseket kimutatni. Nem ért egyet az általánosítással a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke sem. Molnár Gabriella szerint az átlagnál nagyobb drágulást csak akkor lehetne megállapítani, ha egy iroda pontosan ugyanazt az utazást kínálná az idén is, mint tavaly. A kínálat összetétele azonban sok esetben évente változik, tehát az árak alakulása sem összehasonlítható. – A költségek általános emelkedése miatt viszont biztos, hogy néhány százalékkal minden drágább lett – mondta. A forint– euró árfolyam mértékének árakra gyakorolt hatását a szakember is alapvetőnek tartja. – Az erős forint a kiutazásnak kedvez, a gyenge forint pedig a beutaztatásnak – summázta.
A vendéglátás árait számos tényező befolyásolja. A megemelt bérminimum és járulékai, valamint az üzemanyag, a gáz-, a víz-, a villany- és csatornadíjak, valamint a szemétszállítás tíz százaléknál nagyobb éves drágulása, emellett a felhasznált alapanyagok rohamos áremelkedése is befolyásolják az étlapon szereplő tételeket. Figyelembe kell még venni a közel harminc jogcímű elvonás mértékét, ami a vállalkozókat terheli.
– Európai összehasonlításban sereghajtók vagyunk a forgalmi adatokkal, amire nehéz magyarázatot találni – véli Károvits Tamás szakértő, korábban a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottságának tagja. – Az emelkedő infláció és az elbocsátások száma ugyanakkor a hazai béren és európai árakon tartott magyar gazdaság vásárlóerejének további romlását idézi majd elő. A hazai turizmusban túlnyomórészt mikro- és kisvállalkozások működnek, ezek adózási, működési környezete uniós viszonylatban is az egyik legsúlyosabb. Az általános, tíz százalék feletti árdrágulás miatt a vendéglátásban a mostani inflációs mérték sem 8,6 százalék, hanem annál valamivel több. A számla magasabb végösszege ennek köszönhető, ugyanakkor vállalkozói terheinket, költségeinket mégsem építhetjük be teljesen az étlapba, különben elmaradnak a vendégek. – S ehhez képest hol van még a haszon? – tette fel a kérdést a szakember.
origo.hu
Magyar Péterék hazudtak a rendezvényük költségeiről
