A Föld Barátai és a Greenpeace, azaz nem kormányzati környezetvédő szervezetek szerint az uniós mezőgazdasági miniszterek a „hátsó ajtón” akarják beengedni a vitatott génkezelt terméket, amely – állítja a Greenpeace – olyan géneket tartalmaz, amelyeket keményítő és állati tápszer készítésében használnak fel, s amelyek az antibiotikumokkal szemben ellenállnak.
Marco Contiero, a Greenpeace európai egysége génkezelt termékekért felelős politikai igazgatója kijelentette, hogy ha az EU ezt a fajta burgonyát jóváhagyja, akkor 1998 óta most fordul majd először elő, hogy egy genetikailag kezelt növényt lehet majd termeszteni az unió országaiban.
A Greenpeace ezért felhívta a minisztereket: ne engedélyezzék a BASF-krumplit, mert az jelentős egészségügyi és környezetvédelmi kockázatokat jelent. Az uniós törvények szerint az antibiotikumoknak ellenálló géneket – amelyek káros hatást gyakorolnak az emberi egészségre és a környezetre – már 2004 végén ki kellett volna vonni a forgalomból. Ennek ellenére, állítja a szervezet, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EÉH) pozitívan ítélte meg a BASF-burgonyát, azt állítva, hogy génjeinek antibiotikummal szembeni ellenállása nem jelent „lényeges” veszélyt az emberi egészségre vagy a környezetre. Az EÉH ugyanakkor nem zárja ki, hogy e burgonya termesztése ilyesfajta hatásokat okoz. A Greenpeace ezért, jelentette ki Contiero, az EÉH „megközelítését” veszélyesnek tartja, ugyanis az emberek és állatok esetében az antibiotikumokkal szembeni ellenállás növelése széles körben felismert orvosi probléma. Hozzátette: a BASF-bugonya termesztésének kockázatát annak ellenére nem vizsgálták meg teljes körűen, hogy ezt az uniós törvények előírják. Ennek egyrészt az az oka, hogy a BASF nem látta el az EÉH-t olyan adatokkal, amelyek génkezelt burgonyájának a környezetre gyakorolt hatását mutatja. Az EÉH az elemzését a környező vadvilágnak e burgonyatermékre gyakorolt hatására korlátozta. Ez az uniós törvény megcsúfolása – állítja a Greenpeace –, mivel az megköveteli, hogy a génkezelt növények valamennyi alkalmazásának magukban kell foglalnia a környezeti hatás teljes körű felmérését. A BASF-burgonya valószínűleg szennyezi az élelmiszerláncot és a környezetet. Ha jóváhagyják, a burgonyát bárhol termeszthetik az unióban annak ellenére, hogy a legtöbb tagállamban nem léteznek olyan védelmi intézkedések, amelyek révén a hagyományos és organikus mezőgazdaságot a génkezelt növények által kiváltott szennyeződéstől megvédik.
Barbara Heifferich, az Európai Unió környezetvédelmi biztosának szóvivője lapunk azon kérdésére, hogy mennyiben tartja helytállónak a Greenpeace ellenvetéseit, elmondta: az Európai Uniónak megszabott engedélyezési eljárást kell követnie, ami abból áll, hogy egy adott cég a tagországgal felveszi a kapcsolatot, s az adott ország tudományos körét felkéri, vizsgálja meg a terméket. A tagország ezt követően a vállalat nevében megkéri az Európai Bizottság (EB) engedélyezését. Az EB a terméket és a tudományos bizonyítékot elküldi az EÉH-nak, amely megvizsgálja, hogy a termék biztonságos-e. A BASF-burgonya esetében a bizottság további vizsgálatokat is kért, mint például a termék hosszú távú hatását. Az EB ezt követően a szabályozóbizottsággal közölte, hogy a BASF-burgonya biztonságos, amely nem jelent veszélyt sem az egészségre, sem a környezetre, „mivel kizárólag ipari termesztésre szánt termékről van szó”. Ezt a fajta burgonyát csak ipari keményítő készítésére használják fel, s így nincs szó az élelmiszer-láncolattal vagy más növényekkel való kapcsolatba lépésről, a felesleget pedig megsemmisítik. A szóvivő asszony elmondta azt is, hogy a Greenpeace által a szóban forgó génekre megadott végső tilalom valójában nem 2004, hanem 2008 vége.
Magyarországon továbbra is érvényben van a 2005-ben hatályba lépett, határozatlan idejű moratórium a génkezelt növények termesztésére és forgalmazására. A tiltás lényegében a MON 810-es jelű kukoricafajtákra vonatkozik. Engedélyezése esetén e kategóriába kerülhet a BASF-burgonya.
origo.hu
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek
