(Kolozsvár)
Nemcsak a katolikusok, hanem a más felekezetű erdélyi magyar hívek között is tiltakozó hullámot váltott ki a gyulafehérvári római katolikus érsekség rendelkezése, amelynek értelmében augusztus elsejétől nem hosszabbítja meg két neves plébános mandátumát. Jakubinyi György érsek néhány héttel ezelőtt hozta nyilvánosságra, hogy az egyházi kánonjog értelmében biztosított hatásköre alapján többek között Czirják Árpád kolozs–dobokai főesperest és Gergely István csíksomlyói, csíkcsobotfalvi és csomortáni plébánost helyezi át másik egyházközségbe. A hívek hatalmas megdöbbenéssel fogadták a döntést, hiszen eddigi pályafutása során mindkét pap elvitathatatlan érdemeket szerzett mind az egyházban folytatott szolgálata, mind közösség-összefogó és -építő munkája révén. Czirják Árpád kolozsvári főesperesnek, a Szent Mihály-plébániatemplom plébánosának áthelyezése ellen aláírásgyűjtésbe fogtak a kincses városi katolikusok, és nemrég háromezer kézjeggyel ellátott felhívásban kérték Jakubinyi György érseket: változtassa meg döntését. A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy a kolozs–dobokai főesperes felbecsülhetetlen munkát végzett az evangelizáció terén, és jelentős hitoktatást elindítva felrázta az ifjúságot. A kommunista hatalommal, később pedig a magyarfaló Gheorghe Funar polgármesterrel is szembeszálló Czirják Árpád érdemei közé sorolják, hogy a kommunizmus idején elkobzott kolozsvári központi ingatlanok visszakerültek az egyház tulajdonába, és tetemes jövedelmet hoznak az egyházi intézmények működtetésére. Egy ilyen, a kolozsvári Fő térre nyíló Szentegyház utcában található, impozáns épületkomplexumban van egyébként az egyház által működtetett Agapé étterem és négycsillagos szálloda, amelynek szolgáltatásait évről évre magyarországi turisták is igénybe veszik.
Ennél is nagyobb felzúdulást váltott ki, hogy a gyulafehérvári főegyházmegye a napokban új plébániát szemelt ki Gergely István csíksomlyói plébános számára. A három Csíkszereda környéki római katolikus egyházközségben kereken húsz éve szolgáló címzetes esperes óriási népszerűségnek örvend a Székelyföldön, tevékenysége révén pedig az anyaországban is hírnévre tett szert. A plébániájához tartozó filiákban kápolnákat, Csíkcsomortánban pedig 1988–89-ben, Nicolae Ceausescu ateista diktatúrájának legnehezebb időszakában templomot építtetett. A hívei, valamint a tevékenységét ismerő erdélyi magyarok körében egyszerűen Tisztiként emlegetett Gergely István egyik kezdeményezője és fő szervezője volt a több ezer fiatalt vonzó csíksomlyói ifjúsági találkozóknak, az először a kommunista rendszer éveiben illegálisan megszervezett CSIT-nek. A csíksomlyói plébános a kilencvenes évek elején szorgalmazta az ezer székely leány találkozók hagyományának felújítását, emellett lelkes támogatója a moldvai csángók ügyének, amelyről azt vallja, hogy vissza kell vezetni a közösséget magyarságukhoz. Gergely István ugyancsak a kilencvenes évek elején alapította az árvaházból kinőtt székelyföldi fiatalokat segítő Csibész Alapítványt, amelynek részeként eddig több száz árvának vagy sanyarú szociális helyzetű gyermeknek segítettek munkahely- és lakáskeresésben, a társadalomba való beilleszkedésben. Csíkszeredában 1996-ban létrehozta a szociális jellegű tevékenységet folytató Lázár Alapítványt: a Lázár-házban olyan folyamatok elindításáról is gondoskodott, amelyek az idősek gondjainak enyhítését szolgálják. Végül, de nem utolsósorban ugyancsak Gergely Istvánnak köszönhető, hogy a csíksomlyói búcsúk több százezer zarándokot befogadó helyszínén, a Kis- és Nagy-Somlyó-hegy közötti nyeregben felépült a Hármashalom-oltár. Nem csoda hát, hogy a magyar nemzet fennmaradását, méltóságának elismertetését szolgáló közösségi munkája miatt Tisztit – aki egyike a Csoóri Sándor által elindított Márciusi Charta erdélyi aláíróinak – évekkel ezelőtt akadémiai aranyéremmel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia. Gergely István áthelyezése kapcsán úgy nyilatkozott: aláveti magát az érsek döntésének, bár meggyőződése, hogy emögött néhány csíkszéki plébános áskálódása áll. Hívei azonban nem törődnek bele plébánosuk elveszítésébe, és leszögezték: a napokban küldöttséget indítanak Gyulafehérvárra, ahol megpróbálják meggyőzni Jakubinyi Györgyöt döntése megmásításáról, ellenkező esetben pedig készek a polgári engedetlenségre is. Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök a tiltakozások kapcsán a kolozsvári Krónikának leszögezte: a papnak és híveinek valóban fájdalmas lehet megválni egymástól, de nem a hívek pillanatnyi érdeke határozza meg a döntést, hanem az, hogy a főegyházmegye teljes közössége javát szolgálja.
Publicisztika a 7. oldalon
origo.hu
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg
