Újabb lengyel sakk

Lengyelország az EU-tagálla-mok külügyminiszterei tegnap megnyílt kormányközi konferenciáján ismét sakkot adott Brüsszelnek, ugyanis Anna Fotyga lengyel külügyminiszter jelezte, hogy Londonhoz hasonlóan Varsó is visszautasíthatja az alapvető jogok chartáját, amelyet a francia és a holland nép által korábban elvetett új uniós „szerződés” nagy vívmányának tekintenek.

2007. 07. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

(Brüsszel)
Nicolas Schmit, az európai ügyekért felelős luxembourgi miniszter sajnálatosnak ítélte a varsói visszautasítás kilátásba helyezését, főként olyan ország részéről, „amely annyi áldozatot hozott már a szabadságért folytatott küzdelemben”. Ugyanakkor tárgyilagosan hozzátette, „nehezen utasítható
vissza Lengyelország részéről az, amit már elfogadtak az Egyesült Királyságtól”, ugyanis a brit kormány a múlt hónapban az uniós csúcson már kijelentette, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek a kezeit megkötő, a szociális jogokat felsoroló chartát. Londonnak akkor engedélyezték, hogy ne tartsa magára nézve azt kötelezőnek, míg Írország és Lengyelország küldöttsége kijelentette, fenntartják maguknak a jogot, hogy megvizsgálják egy hasonló „derogáció” lehetőségét, vagyis azt, hogy a szerződés ezen részét tegyék zárójelbe.
Az EU-szerződés szövegének véglegesítésére összehívott kormányközi konferenciát követően az érdemi munkát a tagállamok jogi szakértői végzik. Az EU-elnökség soros portugál elnöke máris kiosztott egy szövegtervezetet, amelyet az unió jogi egysége készített.
A portugál EU-elnökség reméli, hogy az állam- és kormányfők október közepén esedékes csúcsán már jóváhagyják a végleges szerződést, és ezután az egyes tagországokban megkezdődhet a ratifikálási folyamat. A mintegy kétszáz oldalasra tervezett dokumentum megőrzi a korábbi, elvetett alkotmánytervezet legfontosabb újításait, de főként a britek és a lengyelek részére egyes területeken a kivételek sokaságát biztosítja, olyannyira, hogy belga politikusok a júniusi csúcson megszületett dokumentum legfontosabb pontjait tisztázó egyezséget szarkasztikusan a „lábjegyzetek szerződésének” nevezték.
A külügyminiszterek tanácsa „elismeréssel” vette tudomásul a Románia és Bulgária által megtett „haladást”, elsősorban a törvények elfogadása és a közigazgatási struktúrák létrehozása terén, mint ahogyan azt az Európai Bizottság ellenőrzési jelentése tartalmazza. A tanács „hangsúlyozta Bulgária és Románia elkötelezettségét az összes, fennmaradó kérdés teljes körű kezelésére”. Kérdés ugyanakkor, hogy az Európai Unió Tanácsának ezen optimista kijelentése mennyire nyugtatja meg a kétkedőket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.