Rekord készül Európában a bevásárlóközpontok piacán: 2008-ra várhatóan 17 millió négyzetméternyi új kereskedelmi központ készül el. Hazánk a kontinens 34 szereplős listáján a 13. helyen áll, ezzel követi az európai trendeket – derül ki a Cushman & Wakefield ingatlan-tanácsadó cég legfrissebb tanulmányából. A magyar kereskedelmi központok piacán a főváros mellett a vidéki városok is mind nagyobb szerepet kapnak az ingatlanfejlesztők körében – a jövőben itt történik a befektetések 70-80 százaléka.
A tanulmányból jól látható: az elmúlt évtizedben országos szinten mind alapterületben, mind egységek számában mintegy hétszeres a növekedés Magyarországon. A piac jövője az egy-egy régió ellátását célzó, összevont kereskedelmi parkok megjelenése – jósolja a tanácsadó. Ezek lényege, hogy a hipermarketeket, a barkácsáruházakat a kisebb szakáruházakkal együtt egyetlen óriási létesítménybe olvasztják be. Ilyen beruházás valósul meg hamarosan Vecsésen, 44 ezer négyzetméteren.
A Ferihegyi repülőtér és a belváros között félúton épül fel egy élményközpont, közel 40 ezer négyzetméteren, 60 millió euróból, azaz 15 milliárd forintból. Több konkurens bevásárlóközpont is közel esik a tervezett plázához, de a fejlesztő Whitestone Investment ügyvezető partnere, Norbert Galfusz nem aggódik emiatt. – Ez egy merőben új elképzelés, amiben nincs versenytársunk sem a közelben, sem távolabb. A Határ úti csomópontra már most úgy tekintünk, mint egy kereskedelmi központra – mondta. Budapesten, a korábbi lóversenypálya területén nyílik októberben egy második generációs bevásárlóközpont, több mint 180 ezer négyzetméternyi beépített területtel.
– Annak nincs semmi alapja, hogy ezek az új beruházások a magyarországi vásárlóerőre építenének – értékelte lapunknak a jelenséget Bogár László közgazdászprofesszor. – Hiszen a reáljövedelem és a fogyasztás mértéke az elkövetkező években még biztosan romlik 4-5 százalékot. A beruházók a szaknyelv szerint „ragadozó mentalitással” sokkal inkább arra számítanak, hogy a kevésbé tőkeerős kiskereskedők elöl foglalhatják el a piac még kifosztható részét.
Úgy látja: a külföldi beruházók ingatlanszerzései ráadásul korlátozzák az amúgy szükséges fejlesztési, területrendezési lehetőségeket hazánkban, és az árakat is feltornázzák. – Az, hogy a jövőben még nagyobb, még több külföldi befektetés valósul meg hazánkban, valójában a fogyasztó és a magyar kiskereskedelem kárára megy, csak a kormány stratégiai, hatalmi törekvéseit szolgálja – mondta a közgazdászprofesszor.
Magyar Péterék hazudtak a rendezvényük költségeiről