Felügyelőség is bezárathat üzleteket

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) néven szeptemberben kezdi meg működését az egységes fogyasztóvédelmi szervezet – tudta meg az origo internetes portál. Mint azt lapunk is megírta, a következő hétéves időszakra szóló, középtávú fogyasztóvédelmi politika részeként részletes cselekvési programot dolgozott ki nemrégiben a kormány. Ebben foglaltatik, hogy szeptember elsejétől a fogyasztóvédelmi felügyelőségek a közigazgatási hivatalok szervezetéből kikerülve kizárólag a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, ezzel együtt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium alá tartoznak majd. Emellett a jelenlegi 218 fős fogyasztóvédelmi szervezet létszáma 498 főre emelkedik. Tavaly volt ugyan egy átfogó profiltisztítás a hivatalokban, melynek során közel tízszázalékos leépítésre került sor a területi felügyelőségeknél, amit korábban Alexa György, az Országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottságának szocialista elnöke is elismert lapunknak.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság központi szervből, területi szervekből (regionális felügyelőségek), illetve azok kirendeltségeiből épül fel a jövőben. Fogyasztóvédelmi hatóságként első fokon regionális illetékességgel a felügyelőség, másodfokon országos illetékességgel pedig maga az NFH fog intézkedni. Jelenleg hétféle fogyasztóvédelemhez köthető bírsággal dolgoznak a hatóságok, amit egyszerűsíteni kívánnak a jövőben, ugyanakkor emelik a bírságtételek felső határát. A tételek majd az őszi parlamenti időszakban, a fogyasztóvédelmi törvény módosítása kapcsán válnak ismertté. Pontosítani, szigorítani akarják az üzletbezárás feltételeit is, lehetővé téve, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek ne csak annak kezdeményezésére, hanem magának az üzletbezárásnak az elrendelésére is legyen jogosultsága. A tervek szerint súlyosabb fogyasztóvédelmi szankció alkalmazása esetén, illetve ha a fogyasztóvédelmi bírságot nem fizetik meg, a rendezett munkaügyi kapcsolatok rendszeréhez hasonlóan kizárják a gazdálkodó szervezeteket az állami forrásokra vonatkozó pályázati lehetőségekből is.

Nincs változás. Nincs jogszabály jelenleg a tartós fogyasztási cikkek kötelező alkatrészellátásáról – ezt már többször jelezte a jogalkotóknak a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége. A fogyasztók többsége például egy nagy értékű műszaki berendezést nem két-három évre vesz. Amenynyiben a jótállási, szavatossági idő leteltét követően meghibásodik a termék, kénytelenek újat venni, mivel sok esetben – alkatrészhiányra hivatkozva és jogszabály híján – a szerelők nem vállalják a javítást. A gazdasági tárca szerint nem is kell a kötelező alkatrészellátásról jogszabály, hisz az nagymértékben sértené a vállalkozás szabadságát, emellett bármilyen kormányzati szintű előírás adott esetben többletköltséget eredményezne, ami a fogyasztói árakban jelentkezne. Sajnos, ugyanakkor az átlagfogyasztó nincs abban a helyzetben, hogy háromévente lecserélje műszaki cikkeit. Arra akarják rávenni a fogyasztókat, hogy a készülék megjavíttatása helyett dobják ki a régit, és vegyenek újat – áll a fogyasztóvédők közleményében.