Elvették a munkámat, az egzisztenciámat, a jövőmet – mondja Nagy László. A 35 éves fiatalember tavaly október 23-án az Astoriától a Deák tér felé indult haza, de nem jutott messzire: szembe találta magát a rendőrök lovasrohamával, a záporozó könnygázgránátokkal. Sokadmagával a Dob utcába menekült. Futás közben hátra nézett, ekkor 15-20 méterről fejbe lőtték egy gumilövedékes puskával. Ájultan rogyott össze, a következő emléke, hogy kórházban fekszik. A mentőautóhoz a többi, az utcába menekült ember vitte el, azaz a rendőrök hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás mellett a segítségnyújtást is elmulasztották. Nagy László ellen a rendőrség semmilyen címen nem folytatott eljárást.
A 17,5 mm átmérőjű gumilövedék – amelyet a szájpadlásán keresztül kellett eltávolítani – szétroncsolta a bal szemét, a végleges orvosi szakvélemény szerint teljesen megvakult. Az egyik szeme világával együtt elveszítette térlátását, s emiatt munkahelyéről, ahol építőipari szakmunkásként dolgozott, elbocsátották. Azóta egzisztenciája teljesen megrendült, élettársa elhagyta, alkalmi munkákból él, illetve idős, nyugdíjas szülei próbálják támogatni, amennyire erejükből telik. Mint fogalmazott, nem így és nem 35 évesen kívánt nyugdíjba menni. Noha ő csak méltóképpen szerette volna megünnepelni a forradalom ötvenedik évfordulóját, az a nap az egész életét megváltoztatta, tönkretette. Nagy László kártérítési pert indított a tömegoszlatást végző rendőrök ellen, de ennek eredményére feltehetően még éveket kell várni.
Szintén maradandó sérülést szenvedett, és elvesztette állását Kis László békéscsabai református lelkész, informatika tanár. A 37 éves családapa az október 23-i nagygyűlésen nem vett részt. Este érkezett a fővárosba, egy tanítványa várta a pályaudvaron. Együtt próbálták kikerülni a Blaha Lujza téri összecsapásokat, nem futottak, nem tettek semmit, ám az egyik mellékutcában a rendőrök Kis Lászlót fejbe lőtték gumilövedékkel. Ő elvesztette az eszméletét, segítségére siető tanítványát megverték a rendőrök. Az ügyészség később azzal zárta le az aktáit, hogy ellene valóban elkövettek bűncselekményt, ám a tettes ismeretlen. A lelkész-tanárt a mentő az Országos Idegsebészeti Klinikára szállította, ahol megműtötték, és három napig altatták, mert nem volt biztos, hogy túléli a sérülést. Tavasszal újabb műtéti beavatkozást hajtottak végre: a koponyacsont egy részét implantátummal pótolták.
Kis László, egy öt- és egy tízéves kisgyermek édesapja a végleges orvosi szakvélemény szerint koponyatörést, agyvérzést, homloklebeny- és agysérülést szenvedett. Beszédközpontja is károsodott, 67 százalékos rokkanttá nyilvánították. A fiatalember családjával építkezett, rokkanttá válása előtt ezért nagy összegű hitelt vett fel. Jelenleg felesége pedagógusi fizetéséből élnek, illetve felesége szülei támogatják őket.
A tavaly ősszel megnyomorítottak, egészségileg és egzisztenciálisan tönkretettek felkarolására jött létre a „Ne Féljetek!” Alapítvány. Magyar Péter, a közhasznú alapítvány titkára szerint a kártérítési perek még évekig húzódhatnak, a jogerős ítéletekig a sérült emberek szinte semmilyen segítségre nem számíthatnak. Véleménye szerint a jóérzésű emberek nem feledkezhetnek meg azokról, akiknek az élete október 23-án személyes tragédiába torkollott.
Úgy tűnik, az ország napirendre tért a példátlanul brutális rendőri erőszak felett. Ám vannak, akik képtelenek felejteni, mert sérülésük nap mint nap eszükbe juttatja az akkor történteket.
Az alapítvány kuratóriumában – amelynek elnöke Erőss Pál ügyvéd – neves emberek foglalnak helyet. A létrehozás alapgondolata az volt, hogy legyen egy olyan alapítvány, amely látható, követhető módon gyűjt adományokat a sérülteknek. Természetesen az anyagi felajánlások mellett mindenféle támogatást szívesen fogadnak, ami a fizikai állapotuk miatt egzisztenciálisan is megroppant embereket segítheti. A „Ne Féljetek!” nem jogsegélyszolgálat, s nem azért jött létre, hogy feledtesse az októberi borzalmakat. Sőt, céljuk éppen az, hogy senki se feledje azokat az eseményeket, s azokat sem, akik emiatt segítségre szorulnak. Az alapítvány eddig négy olyan emberről tud, akinek kilőtték a szemét, rajtuk kívül körülbelül tízen szenvedtek szemsérülést, de többtucatnyian lehetnek, akiket egyéb, maradandó sérüléssel kezelnek. Honlapjukon várják azok jelentkezését, akikről még nem tudnak. A „Ne Féljetek!” Alapítvány azért jött létre – mint Magyar Péter fogalmazott –, hogy ezek az emberek ne érezzék úgy, hogy egyedül maradtak, s félniük kell.
origo.hu
Raskó György szerint a tiszások egyenesen beleszerettek Kollár Kingába
