Lista a csaló alkalmazottakról

Közös adatbázist hoznának létre a magyarországi áruházak a jövőben azokról az alkalmazottakról, akik bizonyítottan megkárosították valamelyik kereskedelmi egységet. Jelenleg személyiségi jogokat sért a banki adóslistához hasonló elképzelés, amelyről a szakszervezet még nem értesült.

2007. 08. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Százmilliárdos nagyságrendű árukészlet tűnik el évente a kereskedelemből, melyről utóbb senki sem tudja megmondani, hová került – tudtuk meg az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárától. Vámos György szerint nem lehet megmondani, mely munkakörökben jellemzőbb a lopás, ám tény, hogy a vásárlókon kívül az alkalmazottak bizonyos százaléka is veszélyezteti ily módon a kereskedelmi vállalkozásokat. – Multinacionális cégek kezdeményezték annak a közös, belső használatra szánt listának a létrehozását, amelyen a tetten ért munkavállalók adatait gyűjtenék – mondta a főtitkár, hozzátéve: tény, hogy általános jelenségről beszélhetünk.
Egyetért ezzel a Tesco sajtófőnöke is. Hardy Mihály szerint ha az alkalmazott bizonyítottan megkárosította a céget, „nincs pardon”. Elmondta: előfordult már, hogy az áruház pénztárosai szándékosan kevesebbet számláztak az ismerősöknek, amit az egyébként a munkavállalót ellenőrző, nem a vásárló zaklatására alkalmazott biztonsági őr fülelt le, amikor átnézte a bizonylatot. De arra is volt már példa, hogy a bűnözésre szakosodott bandák tagjai épültek be az áruházba munkavállalóként, akik idővel kiismerték a biztonsági rendszert, és lopásaikkal nagyobb összegű kárt okoztak. – Ezt kivédeni az amúgy a munkafelvételkor kötelező erkölcsi bizonyítvány bekérésével sem lehet – mondta. A holland mintára készült mostani javaslat egy nem nyilvános, ám valamennyi áruház illetékesei számára elérhető lista létrehozásáról szól, amelyen szerepelnének a nem megbízható munkatársak adatai. Ez azonban felveti a személyiségi jogok és a személyes adatok kezelésének kérdését; emiatt még folyik az egyeztetés az ombudsmani hivatallal.
Már azokat a jelenlegi eljárásokat, amelyeket a dolgozók belső ellenőrzésére alkalmaznak, sem lehet jogszerűnek nevezni – közölte lapunkkal Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke. Elmondta: tudnak olyan esetről, amikor lopás gyanújába keverték az alkalmazottat, hogy kedvezőbb feltételekkel szabaduljanak meg tőle. A tapasztalatok szerint ugyanakkor azok okozzák a kárt, akik nagy tételben férnek hozzá az áruhoz, ők viszont nem a pénztárosok, hanem a felsőbb pozícióban lévők – mondta az alelnök. Ráadásul az áruházi „feketelista” tervéről még nem értesült a szakszervezet, holott a munkavállalók érdekképviseletével való együttműködést a törvény is előírja. Mátraházi István kétségesnek tartja azt is, hogy van-e joga a munkáltatónak megállapítani az alkalmazott bűnösségét. Elismerte viszont: ha a lista nem megfélemlítésre készül, és jogilag szabályos, akkor még eredménye is lehet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.